Souls of Darkness

32. Kötet - 96. Fejezet

96. Fejezet

Már jó pár nap eltelt azóta, hogy David megbízta Hiro-t, hogy derítse ki mikor lesz az első vitakör John és Emilio között. A pandaférfi ennek eleget is tett. Mivel amásik kettőhöz hasonlóan neki is kiterjedt információs hálózata volt a városban ,könnyen meg tudta szerezni az információt, persze nem igazán siette el a dolgot, meg amúgy is, ahogy minden mást is , ezt is rábízta Jin-re. Mint kiderült, a műsorra május utolsó péntekén fog sor kerülni. John és Emilio megbízottjai már előzetesen egyeztettek egymással és a főnökeikkel és mind a kettőjüknek megfelelt az időpont.Emilio ugyanakkor kikötötte, hogy nem hajlandó fedett helyen megjelenni és mindössze egy rakás szenzációhajhász keselyűnek nyilatkozni akik úgy forgatják , majd írják meg a történteket ahogyan ők akarják. Azt akarta, hogy a vita mindenki számára jól hallható és látható helyen legyen, így végül a vita helyszínének a helyi szabadidő és sétálópark legnagyobb füves területét választották. John-nak sem volt semmiellenvetése, hisz ő sem akarta, hogy az újságírók elferdített módon írják meg a valóságot a lapjaiknak. A két férfi a megbeszélés után egymáshoz lépett és illedelmesen kezet fogott egymással, noha amikor a tekintetük találkozott egymássalakkor érezni lehetett a feszültséget közöttük és a villámokat amiket egymás szeméből lőttek ki a másikra. John ugyanis még mindig nem volt hajlandó önmagától átadni a pozícióját , Emilio pedig , bár csalódott volt amiért nem a tervei szerint alakulnak a dolgok, de egy kis része mégis örült ennek a nem várt csavarnak, hiszen így még izgalmasabb lehet az a műsor amit eltervezett. A megbeszélés utáni napokat mind a ketten a vitára való felkészüléssel töltötték.Emilio számára könnyebben ment a próba, hiszen már jó régóta készült erre az egészre,olyannyira, hogy még a ruháit is már kiválasztatta, hogy melyikekben fog jobban kinézni a képeken, a beszédét pedig a tükör előtt gyakorolta. Christina ugyan még mindig nem értett egyet ezzel az egésszel, de ahogy eddig is, mindenben támogatta a férjét, de azt már előre közölte vele, hogy nem fogja bezárni az ékszerboltját és nem fog felhagyni a tervezéssel sem ha ő lesz a polgármesterné asszony. Natalie épp úgy viszonyult apja tervéhez mint az anyja, de tudta, higy ha ő egyszer a fejébe vesz valamit akkor arról nem lehet lebeszélni. Az iskolában is nem egyszer hallotta a többieket sugdolózni a háta mögött, sőt, pár vadidegen gyerek is ugyanezt tette, és bár igyekezett nem foglalkozni vele, de mégis csak rosszul esett neki. Szerencséjére a Jake és a többi barátja mindig mellette voltak, hogy segítsenek neki. 

John-nak már nem volt ilyen szerencséje. Se felesége, se gyereke nem volt neki.Tudatosan nem akart sem megnősülni, sem gyereket vállalni. Neki mindig is a karrierje volt a legfontosabb az életben. Minél feljebb akart jutni a társadalmi ranglétrán, annak megbecsült tagja akart lenni és amikor Emilio segítségével beleülhetett végre a polgármesteri székbe végre úgy érezte, hogy révbe ért és elérte egy kis szeletét annak amire mindig is vágyott. Ugyanakkor mint polgármester nem volt valami kiemelkedő, de őt ezt a legkevésbé sem zavarta, sőt, a befolyt összegekből vásárolt magának mindenféle luxusholmit, hajóutakra ment és a golfklub bérletét is abból fizette. Azzal nyugtatta magát, hogy úgyis minden politikus ezt csinálja. Amire pedig kellett volna arra sosem adott annyit amennyit kellett volna. Azt hitte, hogy megúszhatja a dolgot, de mivel a hatalom, ahogy sok más állat esetében is, az ő szemét is elvakította, így fogalma sem volt arról, hogy Emilio a saját hálózatának a segítségével mindent tud az önös célra felhasznált pénzekről. Most azonban borulni látszik az a bizonyos vödör. Azóta, hogy hazaért az egyeztetésről az üres, sivár lakásába szinte megállás nélkül itta a whiskey-t és próbálta kitalálni, hogy mit is tegyen. Tudta nagyon jól, hogy Emilio milyen alapos állat aki mindenre fel fog készülni, neki pedig magától sincsen semmilyen ötlete. Hiszen ha megpróbálná bemártani őt akkor ő maga is azonnal lebukna. Ha akciózásba kezdene akkor az csak a kisebbik problémája lenne, hogy azonnal nyílvánosságra kerülnének azok a dokumentumok, de ráadásul még a hozzá közel állók is rejtélyes módon halnának meg, a helyi rendőrség pedig még egyrészt még mindig ramaty állapotban van, másrészt azzal is már rég tisztában volt, hogy milyen szálak fűzik őket egymáshoz. John az éjszakába nyúlóan folytatta az ivászatot. A túl sok ital lassan kezdte is megtenni a hatását. Már gondolkodni sem tudott rendesen. Egyre csak az járt a fejében,hogy mégis mi a francot fog csinálni, mikor is hirtelen csengettek az ajtóján.Elképzelni sem tudta, hogy ki lehet az hiszen nem várt aznap estére senkit. Aztán mikor egy kicsit jobban belegondolt már az az érzés töltötte el, hogy mi van akkor ha Emilio egyik állata jött el hozzá, hogy egy kicsit meggyőzködje arról, hogy ostobaság bármit is mondania vagy tennie. Lassan és óvatosan lépdelt az ajtó felé, de a sok alkoholnak köszönhetően már az is bizonytalanul ment neki. Kinézett az ajtón lévő kisablakon. Egy fekete öltönyt viselő alakot pillantott meg rajta keresztül, de mivel kalap volt rajta nem tudta megmondani, hogy ki is lehet az illető. Az arcát nem látta,a kezeire bőrkesztyű volt felhúzva és láthatóan egyre türelmetlenebbül állt az ajtó túloldalán.