12. Kötet - 34. Fejezet

4 3 1
                                    


34.Fejezet

Az éjszaka borzalmasan telt mindkettejüknek. Jake viszonylag hamar elaludt mivel teljesen kimerült a sok sírástól, de Dan nem tudott olyan hamar elaludni mint ő. Nem tudott másra gondolni minthogy ez az egész az ő hibája. Még egy újabb rémálma is volt amiben egyforma, groteszk kinézetű arcok mondogatták neki, hogy minden az ő hibája és, hogy ezek a következményei annak a döntésnek amit évekkel ezelőtt hozott. Hogy mindenkit el fog veszíteni akit szeret. Csak feküdt az ágyban és a plafont bámulta amíg nagy nehezen el nem aludt, de az sem tartott sokáig. Még az álmában is forogtak az agyában a gondolatai.

A másnap reggel sem volt túl fényes egyikőjüknek sem. Dan olyan nyúzott volt mintha tényleg semmit sem aludt volna, de próbált segíteni az öccsének. Még korán fel is kelt, hogy lemehessen a boltba venni egy dobozzal a kedvenc reggeliző gabonapelyhéből, de a fiú csak meredt maga elé és turkálta a tejben lassan teljesen szétázó pehelyt, de egy falatot sem tudott enni belőle. Az ő szemei is eléggé nyúzottak voltak. Mikor ránézett, Dan nem tudta nem magát hibáztatni, és úgy gondolta, hogy legbelül az öccse is ugyanezt érzi iránta. Egy idő után már nem bírta tovább. Muszáj volt megkérdezni tőle.

- Jól vagy? - tette fel a nyílvánvaló kérdést.

- Úgy nézek ki mint aki jól van?

- Nézd, a doktor azt mondta, hogy jobban lesznek és ha hibáztatni akarsz valakit akkor okolj engem! Ez az egész az én hibám!

- Akkor csak keresd meg azokat a faszfejeket és végezz velük!

- Jake, ez nem így működik...

- Nem így működik? De bátyó te egy bérgyilkos vagy! Biztos, hogy a főnöködnek vannak kapcsolatai a rendőrségnél is, szóval miért nem kéred meg , hogy keressék meg azokat a seggfejeket akik meg akarták ölni anyát és apát? Miért nem te akarod megölni őket ha? - mondta szemrehányóan.

- Jake, én csak akkor ölök ha azt parancsolják nekem, nem vagyok pszichopata sorozatgyilkos.

- De ez a munkád nem? Hogy állatok ölj! Akkor tedd meg!

- Csak másodállás, és amúgy is nem ölhetek meg senkit sem parancs nélkül!

- Miért nem?

- Mert van egy kis különbség egy pszichopata sorozatgyilkos és egy maffia bérgyilkos között! Hidd el ha tudnám, hogy kik voltak azok akik meg akartak ölni téged és a szüleinket akkor már rég megtettem volna, de nem tehetem!- hirtelen valaki csengetett az ajtón. Dan felállt az asztaltól és kinyitotta az ajtót, de nagy meglepetésére egy olyasvalaki állt ott akire nem számított.

- Marco! Mit keresel te itt?

- Jó reggelt neked is! Bemehetek?

- Hát, persze, éppen reggelizünk. Legalábbis próbálunk...

- Hallottam, hogy mi történt a szüleiddel tegnap és... - de hirtelen megállt amikor meglátta Jake-t az asztalnál.

- Úgy látom, hogy rosszkor jöttem!

- Nézd, Marco, ő tudja... - de ekkor Marco hirtelen előrántotta a fegyverét és Jake-re célzott vele. A fiatal farkas nagyon megijedt de Dan próbálta lenyugtatni partnerét.

- Marco fejezd be!

- Te idiota! Mit mondtam neked? Azt, hogy soha ne beszélj senkinek! Remélem tudod, hogy most az lenne a leglogikusabb lépés ha lelőnélek mindkettőtöket!

- Nyugi van, kisujj tesóesküt tettünk szóval nem fog beszélni senkinek!

- Bátyó ki ez a bácsi?

Souls of DarknessWhere stories live. Discover now