18.Fejezet
Másnap reggel, habár szombat volt és a stúdió szombatonként csak alkalmanként volt nyitva, Dan mégis a szokásos időben ébredt, de most már valami másért. Az utóbbi években rákapott egy fantasy kártyajátékra, és mivel volt egy játékbolt nem messze a szalontól így tudott hódolni egyik kedvenc szenvedélyének.
- Pontosan! Azelőtt nemigen játszottam ilyenekkel ,de amióta elkezdtem azóta a szenvedélyemmé vált! Persze nem olcsó mulatság, de a jó dolgokat meg kell fizetni! Amúgy kösz öregem, hogy ismét megszólalhatok hamár 2 köteten keresztül nem narrálhattam,de remélhetőleg ez vissza fog állni.
Miután megvolt a reggeli tusolása, gyorsan összepakolta a játékos holmijait a táskájába és megcsinálta a szokásos reggeli kávéját, miközben a híreket hallgatta a neten.
- Minden nap ugyanaz! Mindenki utál mindenkit, mindenkinek baja van mindennel és mindenkivel! Pfahhhh, milyen szánalmas."
Megitta a kávéját, majd berakott egy adag szennyest a mosógépbe remélve,hogy mire hazaér kész lesz a mosás. Gyorsan felöltözött, és már indult is a boltba, hogy kellemesen töltse el a szombat délelőttjét. Azonban amikor kilépett a lakásából egy ismerős és nem kellemes hang fogadta őt. A szembelévő házaspár szokásos veszekedése.
- Azt mondtam, hogy ma este itthon maradsz te büdös ribanc!
- Kérlek Paul, ne Tim előtt! - könyörgött a nő, ám a férfit ez nem hatotta meg.
Újra elkezdte verni a feleségét, mire egy alig 8 évesnek kinéző kisfiú futott ki a lakásból, leguggolt az ajtó mellé és keserves sírásba kezdett. Dan nem bírta nézni ezt és odament hozzá, bár tudta, hogy nem sok mindent tehet.
- Megint veszekednek egymással?
- Igen. Gyűlölöm őt.....
- De anyád akkor miért nem válik el az apádtól?
- És mégis hova mennénk Dan? Anyámnak nincs senkije sem akihez menni tudnánk,apa minden pénzét elveszi és ő osztja be mire költheti! Alig ettem már napok óta.
Dan látta, hogy a kisfiú nagyon sápadt az éhségtől. Elővette a tárcáját és odaadott tíz dolcsit neki.
- Most lemész a kisboltba és veszel magadnak valami ennivalót érted? És ha kérdezik nyugodtan mond meg nekik, hogy tőlem kaptad a pénzt, majd én megoldom a többit oké?
- Köszi Dan,de apa nagyon mérges lesz...
- És aztán? Nem félek tőle, rosszabb alakokkal is találkoztam már, de most menj!
A fiú pedig már rohant is, hogy valami ennivalót vegyen magának. Dan sajnálta a kisfiút de mást nem tudott érte tenni.
- Igen,mindennap ugyanaz! Mindenki utál és bánt mindenkit!
Dan lesietett a lépcsőn és kilépett a kapun. Napfényes , szép idő volt és az emberek nyüzsögtek bent a városban, mindenki tette a maga dolgát.Dan mielőtt bement volna a boltba még saját magának is szerzett egy kis reggelit,még szerencse hogy volt a közelben egy pékség. Vett magának egy nagy kávét és egy kis péksüteményt amelyet az úton meg is evett és ivott majd beért a boltba.
- Hali mindenki!
- Na végre csakhogy ideértél! - mondta Rebecca.
- Bocsi, némi technikai problémák adódtak, de már itt vagyok és alig várom, hogy leverjelek titeket! De előbb! - majd azzal a lendülettel ledobta a táskáját majd a pulthoz sétált.
ESTÁS LEYENDO
Souls of Darkness
AcciónSouls of Darkness! Főszereplőnk, Daniel Harris New York-ban éli mindennapjait és tetoválóművészként dolgozik. Nappal legalábbis. Ugyanis éjszaka egy másik szakmát űz. Másodállásban ugyanis ő egy bérgyilkos aki New York egyik leghatalmasabb maffiafő...