Souls of Darkness

27. Kötet - 81. Fejezet

81. Fejezet

- Hogy, micsoda? - kérdezte megdöbbenve Marco.

- Jól hallottad! Ha holnaputánig nem tér magához a kölyök akkor öld meg!

- Ezt most nem mondod komolyan,ugye?

- Dehogyisnem, a lehető legkomolyabban mondom! Nincs szükségem olyanokra akik nem állnak a rendelkezésemre amikor kell.

- A rohadt életbe, te is nagyon jól tudod, hogy mi történt! - kiabálta Marco a telefonba. - Dan-t ismerve biztos,hogy magához fog térni!

- Igen, és mikor? Miközben ő ott fekszik , addig nem tudja elvégezni a dolgát, ezáltal pénzt sem tud hozni nekem.

- Gondolkozz már egy kicsit, ennek nincs semmi értelme! Biztosíthatlak, hogy Dan magához fog térni és akkor megint hozhatja neked a szaros pénzedet!

- Te engem csak ne biztosíts semmiről, Marco. Megmondtam,holnaputánig kap időt,ha nem tér magához akkor végezz vele. Rád bízom, hogy hogyan csinálod.

- És ha nem teszem meg?

- Olyan nem létezik, hogy te nem csinálsz meg valamit. - mondta cinikusan Emilio a telefonba. - Meg különben is,mit érdekel téged? Hiszen annyira ellenkeztél az elején,hogy " nekem nincs szükségem tanítványra meg társra,én egyedül dolgozom...." meg blablabla. Nem fog jelenteni semmi gondot számodra, hogy megöld, igazam van? Halálisten?

- Pusztulj meg!

- Örülök, hogy megértetted! Még lesz ma estére egy melóm neked,később megkapod a részleteket! - ekkor megszakadt a vonal.

Marco visszatette a telefonját a zsebébe, de legszívesebben inkább Emilio fejéhez vágta volna. Abban igaza volt,hogy eleinte a háta közepére sem kívánta az egész mentor szerepet, de ahogy Dan folyamatosan fejlődött az évek alatt és egyre jobban kiismerte a szakma minden fortélyát, úgy változott meg róla egyre jobban a véleménye. Miután pedig Albert is megtanított neki pár dolgot és hivatalosan is partnerek lettek, már nemcsak úgy tekintett rá hanem mint barátra is, persze a büszkesége miatt ezt soha nem mondta ki nyíltan, de nem véletlenül próbálta meg lebeszélni arról sem,hogy regisztráljon arra az oldalra. Visszament a szobájába ahol a fiú még mindig csak feküdt,mit sem tudva arról , hogy mi történik körülötte.

- Jobban teszed ha mihamarabb magadhoz térsz. Nem akarlak megölni.- majd megfordult és elindult haza,ám otthon sem tudott megnyugodni.

Kivett egy üveg sört a hűtőből és majdhogynem egy húzásra meg is itta mindet, mikor is jelzett a telefonja. Ahogy ígérte, Emilio elküdte az aznap esti munkájának a részleteit. Egy ismert közképviselő és annak 2 másik embere voltak a célpontok. Nem semmi ügynek ígérkezett.A két férfi ugyanis társak voltak,ám utóbbi azt tervezte,hogy hamis vádakkal megszerzi partnerének a pozícióját is és ez valahogy a másikuk tudomására jutott.

- Társak,mi? - kérdezte magában Marco és olvasta tovább az üzenetet.

A három férfi aznap estére kibérelt egy szobát a város egyik legelegánsabb hotelében,hogy jó előre megünnepeljék az akciójuknak a győzelmét amit másnap terveztek végrehajtani. Marco jól ismerte a helyet. Tudta, hogy a szoba ahol tartózkodni fognak pontosan az ilyen eseményekre lett elkülönítve és tökéletesen hangszigetelt. Nem lesz nehéz dolga, legalábbis ezt gondolta magában, és legalább valamennyire eltereli a figyelmét Dan-ről. Már azelőtt realizálódott a fejében az akció kivitelezése mielőtt végigolvasta volna a teljes üzenetet.

A találkozó pontosan este 20 órára volt megszervezve a három férfi által. A hotelbe egyenként, negyedórás eltérésekkel érkeztek meg, hogy még véletlenül se tudják összekapcsolni őket egymással. Először a fő képviselő, Thomas Belginger érkezett meg. A 40-es évei elején járó férfi szürke öltönyt, hozzá illő nadrágot és cipőt viselt, hozzájuk pedig elegáns nyakkendőt kötött. Magabiztosan érkezett meg a helyszínre és egyből becsekkolt a szobába. A recepciós oda is adta neki a szoba beléptető kártyáját,és biztosított afelől,hogy mindenben a rendelkezésükre állnak.A férfi meg is köszönte, majd egyből a szobába vitette fel magát. Negyedórával később meg is érkezett a második férfi, bizonyos Walter Morris aki szintúgy olyan szettet viselt mint Thomas. Ő is becsekkolt és felvitette magát a szobába ahol Thomas már várta őt. Végül pedig a harmadik férfi, James Crandes is megérkezett. Ő is becsekkolt ugyanabba szobába. Mindhárom férfi a helyszínen volt immáron. Nem is vesztegették az időt, azonnal vagy három üveggel rendeltek a legdrágább pezsgőből amit a szálloda kínálni tudott,hozzá pedig a legdrágább ételek közül rendelték. Megtehették, elvégre mindezeket Thomas munkahelyi kártyájára terhelték rá. Mint ahogy azokat a prostituáltakat is akiket későbbre rendeltek. Marco 20:35-re érkezett meg a szállodához, de ahogy szokta, messzebb parkolt le a helyszínről. Betöltötte a fegyverét,majd magához vette a hamis személyijét amit aznap csináltatott. A szobának ahol a három férfi bulizott nem voltak ablakai,így kénytelen volt egyenesen odamenni.Felvette az előre bekészített parókáját, szemébe pedig kontaklencsét tett. Miután ezekkel végzett,be is lépett és egyenesen a recepcióshoz ment.