Souls of Darkness

11. Kötet - 31. Fejezet

31. fejezet

A pláza körül hatalmas tömeg alakult ki amit a rendőrök szalagokkal vagy önmaguk igyekeztek visszább szorítani attól, hogy bárki is közelebb menjen az épülethez és egy esetleges újabb robbantás során még többen sérüljenek vagy halljanak meg. Természetesen voltak olyanok akik mindent megtettek volna azért, hogy közelebb kerüljenek, hogy jobban tudják streamelni az eseményt a közösségi médiában. Ők mindössze csak ennyit láttak ebben az egészben. A rendőrség ugyan kért segítséget, de arra meg még várniuk kellett, így addig próbálták szóval tartani a túszejtőket bent az épületben, sajnos kevesebb mint több sikerrel. Nem tágítottak a követeléseiktől. Ők már nem abban a ligában játszottak mint akik pár napja Dan-re és Marco-ra támadtak. Sokkal radikálisabbak, szélsőségesebbek és elkötelezettebbek voltak abban amiben hittek, és nem féltek attól sem, hogy akár minden egyes állattal végezzenek ha arra kerülne a sor.

Már egy jó ideje nem hallottak belülről semmit sem. A túszok még levegőt is alig mertek venni, nem hogy megmozdulni. Az egyik nő imádkozni kezdett, mire a túszejtők egyike azonnal fejbelőtte, mondván, hogy ne merészeljen egy hazug hit alakjához beszélni. Jake-t még mindig nem eresztette el az a tag aki fogva tartotta őt.

- Beteg faszkalapok! - jött ki a száján.

- Kussolsz! - üvöltött neki a férfi, ám a farkasfiú nem hagyta abba.

- Mi van, fáj az igazság?

- Fogd be a kibaszott pofádat kölyök, különben lelőllek!

- Ha le akart volna lőni akkor már rég megtette volna!

- Ha azt hiszed nem teszem meg akkor... - ám Jake ebben a pillanatban megérezte, hogy a férfinak a szorítása meglazult egy kicsit. Egy gyors mozdulattal sikerült valamennyire feltűrnie a ruháját a karján, és egy gyors mozdulattal mélyen odaharapott neki. Fiatalkora ellenére már voltak olyan élesek a fogai mint a többi ragadozó típusú állatnak, így a férfinak elég szépen kezdett vérezni a karja, amit egy fájdalmas üvöltéssel érzékeltetett.

A farkasfiúnak sikerült ugyan kiszabadulnia, és ugyan próbálkozott kimenekülni, ám nem volt elég gyors ahhoz, hogy a túszejtő ne kapja el szinte azonnal.

- Itt maradsz!

Jake próbált ugyan megint szabadulni és újra odaharapni neki, de a férfi ezúttal már tett róla, hogy ne tudjon újra odamarni. A fegyverének a végével teljes erejéből fejbe verte a fiút, olyannyira, hogy beszakadt a koponyája és azonnal vérezni kezdett a helye. Ám ennyivel nem elégedett meg. Megfogta a pólóját, majd egy erőteljes dobással a falnak dobta. Jake lelkiekben egyre csak Dan-t hívta, hogy mentse ki innen. A szeméből már folyt ki a könny, ám amikor a férfi ezt meglátta csak hangosan felröhögött.

- Te már ennyitől elsírod magad, te puhány? Az én országomban ezt hívják katonai kiképzésnek!

- Majd szólok ha érdekel, faszkalap! - válaszolta erre Jake.

- Hogy tehetnek ilyet? Bántanak egy alig 13 éves gyereket? Hogy van bőr a pofájukon? - üvöltötte nekik oda egy idősebb férfi.

- Hogy van merszünk? Hogy van merszünk? - kérdezte ingerülten egy másik tag. - Még kérdi? Akkor a maguk katonáinak hogy volt merszük lemészárolnia családomat, ha? Ők nem tettek semmi rosszat soha senkinek! Az apám orvos volt! Annyi volt a bűne, hogy segített az elesetteknek a kórházban! Ezért kellett az egész családomnak meghalnia? Ha? Erre válaszoljon, köcsög!

Az idős férfi azonban nem tudott semmit sem válaszolni rá, így a túszejtő egyetlen golyóval fejbe lőtte őt is. A körülötte lévők sikoltozni kezdtek, míg Jake csak figyelte az eseményeket. A vére már a szemébe is belefolyt, de próbált erős maradni.