Souls of Darkness

28. Kötet - 84. Fejezet

84. Fejezet

Ahogy ígérték nekik, Dan, Sly és Pablo pár nap múlva elhagyták a kórházat. Dan-ért a nevelőszülei, Sly-ért Bob, míg Pablo-ért Fernanda és Armando közösen mentek. Fernanda a kocsiban várt míg Armando-ra hárult a feladat, hogy kivezesse a denevérférfit az épületből, hiszen még mindig nem szokta meg, hogy az egyik szemével alig fog látni valamit. Az elméjében viszont még mindig ott hangoztak az orvos szavai, miszerint idővel súlyosbodhat az állapota, minek következtében akár teljesen meg is vakulhat a jobb szemére. Sly gipszet kapott a lábára és a karjára, Dan viszont képes volt elhagyni mindenféle kötés nélkül a kórházat, ám az orvos még egy pár napos pihenőt és fájdalomcsillapító gyógyszereket írt fel neki, hiszen még mindig voltak fájdalmai.Amíg a hozzátartózóik a papírokat töltötték ki, addig mindhárman összecsomagolták a holmijaikat.

- El se hiszem, hogy végre hazaengednek minket.- mondta örömködve Sly. - De ezeknek a rohadt gipszeknek hála még nem leszek képes dolgozni egy ideig.

- Megnyugodhatsz, én sem fogok egy ideig még dolgozni. Ezek az izomfájdalmak nem fognak egyik napról a másikba elmúlni. - válaszolta Dan.

- Melyik munkádra gondolsz pontosan? - tette hozzá Sly.

- Mindkettőre. De ahogy Emilio-t ismerem, biztos nem fogja engedni, hogy rendesen felépüljek.

- Dan! - szólt be valaki hangosan a szobába. Dan és Sly odanéztek és megdöbbenésükre Pablo állt az ajtóban, nekitámaszkodva a falnak. Mindketten rosszallóan néztek vissza rá.

- Téged is ide hoztak be Pablo? - kérdezte Dan.

- Igen. Beszélhetnénk?

- Nekünk nincs miről beszélnünk, és asszem ezzel le is zárhatjuk a témát, szóval húzz a picsába!

- Addig nem amíg nem beszéltünk! - erősködött tovább a denevérférfi, mire Sly lépett oda hozzá.

- Nem fogtad fel amit mondott? Nem kíváncsi rád, szóval takarodj vissza a barlangodba, vérszívó!

- Ez csak kettőnkre tartozik, szóval inkább te kopjál le vénember!

- Vigyázz a pofádra öcskös, mert ez a vénember még fél karral is el tudja törni a nyakadat. - lépett oda hozzá fenyegetően Sly.

- Próbáld csak meg, de akkor a nővérem mindannyiótokat kifingat! - fenyegetőzött , ám Sly-t nem olyan fából faragták, hogy megijedjen egy nagyszájú alak üres fenyegetőzésétől.

- Én a helyedben komolyan venném amit mond Pablo. Az álláspontom pedig még mindig ugyanaz és nem is fog soha változni. Nem kellesz, és ha ezt nem bírod felfogni akkor az a te bajod! Most pedig lépj le mielőtt apámék végeznek a papírokkal és meglátnak téged.

- Addig nem amíg nem beszéltünk! - erősködött tovább. - Csak 5 percet és utána.... - ám a mondatot nem tudta befejezni, ugyanis Armando még időben félbeszakította.

- Mi folyik itt Pablo?

- Semmi Armando, csak beszélgetünk....

- Az van, hogy ez a kis seggarc nem hagy békén, hogy nyugodtan tudjak csomagolni. Szóval megtenné, hogy eltávolítja innen mielőtt olyat teszek amit megbánok? - kérdezte Dan Armandóo-ól.

- Te lennél Daniel Harris, igaz? - kérdezte Armando.

- Igen így hívnak. Miért kérdi?

Armando ekkor végigmérte a szemével Dan-t. Nézegette, nézegette, de egyszerűen képtelen volt megérteni, hogy Pablo mit szeret rajta. Egyáltalán nem volt az a fajta srác akiknek a társaságában látni szokta őt. Ekkor viszont beugrott neki valami, ami miatt mégis lehet értelme annak, hogy vonzódik hozzá.