Souls of Darkness

22. Kötet - 66. Fejezet

66. Fejezet

Overhaul szemei vérben forogtak. Akárki aki akárcsak egy másodpercre is beléjük nézett láthatta a színtiszta gyűlöletetamit érzet abban a pillanatban. Bár mindig is sajátos felfogással rendelkezett az élettel kapcsolatban. Sosem érdekelték őt az olyan dolgok mint a szeretet, a család vagy a törődés. Ezeket alantas, felesleges és haszontalan dolgoknak tartotta.Egyetlen dolog érdekelte mindig is: A hatalom. Így már egészen korán rájött, hogy a normális állatok között élés nem az ő útja , és ezután lépett a bűn útjára ahol végre otthon érezte magát. Belépett a Shie Hassakaihoz ahol igen hamar szép kis hírnévre tett szert az akkori vezető, Xuwu Toutaion szárnya alatt. Ám egy idő után benne is csalódott. Mikor látta, hogy az az egyén akire felnézett , akit tisztelt gyáva és megalkuvó módon viselkedett minden tiszteletét elvesztette iránta. Elhatározta, hogy ő lesz az aki megmutatja, hogy hogyan is kell irányítani egy bűnszervezetet. Ekkor dobta el magától a Chisaki Kai nevet és lett belőle az az egyén akit mindenki Overhaul néven ismert. Miután tudomást szerzett Eri-ről és a vérének a hasznosságáról nem is habozott egy percet sem. A kislány családját csaknem teljesen kiírtotta, csak őt és Xuwu-t hagyta életben, utóbbit is csak azért,hogy a képébe vághassa,hogy ő eljutott odáig ahova még neki sem sikerült. Most viszont itt áll szemtől szemben egy csapat farsangi maskarás kotnyeles kölyökkel akik készek arra, hogy mindent szétromboljanak amit eddig ő elért és felépített.

Forrongott még annak a gondolatától is, hogy ezek képesek lehetnek rá.

- Átkozott szaros kölykök, haszontalan férgek! - üvöltötte feléjük ám ők meg sem rezzentek. Ekkor Overhaul észrevett valamit a csapat tagjain. A szemüket. Azt az elszántságot érezte belőlük,hogy készek bármit megtenni őt legyőzzék.

- Fejezzétek be! Ne merjetek így rám nézni! Ne merjetek így rám nézni! - üvöltötte teljes erőből.- Elegem van belőletek! Ti akartátok, akkor most megkapjátok! Sanchong! Hajtsátok végre a 66-os parancsot! - kiáltotta teli erőből.

Időközben Aizawa is megérkezett a terembe ám villámgyorsan a földre lökte Dekut. Valami megkarcolta a ruháját.

- Itt valami nem stimmel. - jegyezte meg magában Deku.

Ám nem csak ő érezte meg, hogy baj van. Endevor és Dan már kijutottak az épületből mikor egy undorító szag csípte meg a farkasfiú orrát. Nagyot szagolt a levegőbe és rájött, hogy valaki van mögöttük. A mögöttük lévő alak már készülte leszúrni őt mikor a tag legnagyobb meglepetésére Dan elugrott a szúrás elől, előkapta a fegyverét és egy jó adagnyi lőszert eresztett bele a tagba. Ám a töltények úgy pattogtak le a sárkánypikkelyes bőréről mint üveggolyók a falról.

- Nem szívlelem a lövedékeket. Nem érzek belőlük semmit, mégis irritálnak. - morogta Dan ellenfele, aki egy drabális, kopasz varánusz volt. Nevetésre húzta a száját. Nevetés közben csorgott ki a nyál a szájából. Dan tisztában volt vele, hogy ha megharapja akkor neki befellegzett, hiszen képesek méreg előállítására is akárcsak a kígyók.

- Én meg nem szeretem ha hátulról akarnak seggbeszúrni, és ezt nem úgy értem ahogy gondolod. - válaszolta vissza neki.

- Lényegtelen, hogy értem mert nemsokára a hasamban fogod végezni! - és ekkor megnyalta a száját. Dan-t a hányinger kerülgette a jelenettől.- Bár elég sovány vagy, a fél fogamra sem leszel elég.

- Ha azt hiszed, hogy meg fogsz zabálni akkor nagyobb idióta vagy mint Towa a Yashahiméből! - közölte Dan , majd titánium lövedékeket töltött a fegyverébe és azzal tervezte megsorozni a tagot aki addigra azonban eltűnt. Újra beleszagolt a levegőbe ám ekkor már két hasonló bűzt érzett.