Souls of Darkness

20. Kötet - 58. Fejezet

58. Fejezet

Chisaki Kai az asztalnál ülve fogyasztotta a vacsoráját olyan kisugárzással mintha semmi említésre méltó sem történt volna aznap. Már épp emelte szájába a falatot mikor telefonhívást kapott. Kissé dühös arckifejezéssel nyúlt a telefonja után ugyanis köztudott volt, hogy ki nem állhatja ha evés közben zavarják.Azonban arckifejezése még dühösebbre váltott mikor meglátta, hogy kinek a neve van a kijelzőn. Már a név olvasásától elfogta a rosszullét , attól meg még jobban,hogy nagy eséllyel találkoznia is kell az illetővel. Végül felvette készüléket ám úgy szólt bele, hogy ne halladszódjon az undora a hangjából.

- Á, csak nem Tomura az? Mi lehet olyan fontos, hogy megzavarsz a vacsorám élvezésében?

- Tudnánk most beszélni? Egy nagyon fontos dolgot szeretnék mondani neked!- válaszolta Tomura a készülékbe mire Kai elvigyorodott.

- Mint mondtam most éppen a vacsorámat fogyasztom úgyhogy mi lenne ha inkább te tolnád ide az undorító, aszaltszilva képedet ha?

- Rendben van. Mikorra érjek oda? - kérdezte Tomura.

- Két óra múlva. Nem akarom kihányni a vacsorámat a képed látványától és addigra már kellő képpen le fog bennem ülepedni az étel.

- Rendben, akkor addigra ott vagyok.

- De ha csak egyetlen percet is késel akkor a házőrzőim fognak széttépni téged úgyhogy ajánlom, hogy ne késs! - mondta bele Kai a telefonba majd abban a pillanatban ki is nyomta és arcára egy elégedett mosoly ült ki.

- Úgy látszik a a legyecske besétált a pók hálójába. Micsoda egy bőséges nap a mai. Megmenekítettem a bizniszemet, egymásnak uszítottam pár hőst és még ezt a férget is eltehetem láb alól. Ezek után biztos szépeket fogok ma álmodni. - mondta magában Kai majd folytatta az étkezést.

Vacsora után két órával Tomura már megjelent a valós, ráncos, bányarémet is nyugdíjba küldő pofával. Kai már korábban szólt az aznap esti beosztásban lévő kapuőröknek, hogy engedjék be így a kapun simán bejutott ám a labirintusrendszer szerű házzal mág meggyűlt a baja.Nagysokára végre eljutott Overhaul dolgozószobájáig ahova a férfi készségesen beengedte.

- Végre valahára, hogy idetaláltam. Ez az egész rendszered egy kész labirintus. Nem is értem, hogy lakhatsz itt. - mondta, miközben leült a fotelba és lábait az asztalra tette. Kai idegei már ekkor rítustáncot jártak.

- Természetesen megszoktam, hogy ilyen és csak én ismerem a rövidítő utakat.

Tomura elkezdett vakaródzani, amivel ellenérzéseinek immár hangot is adott a szervezet vezető.

- Máshol terjeszd szét a bolháidat és ha nem akarod, hogy lerobbantsam a szánalmas lábaidat, akkor vedd le, de easy-ben. - morogta és a papírjaiért nyúlt. Tomura eleget is tett a kérésnek. Ekkor adta át Overhaul az ismertetőt.

- - Mit szólsz ehhez? Első osztályú cuccok, amikért az egész Japán alvilág bezsong.

- XM-A1S és XM-A3S? Mik ezek pontosan? - érdeklődött Tomura.

- Nem tudsz olvasni? Akkor elmondom. Az elsővel már a bűvész emberednek volt már tapasztalata. Megfelelő dózisban adagolva az áldozat tetszhalott állapotba kerül ami viszont könnyen összetéveszthető a valós halállal így akár élve is eltemethetik az illetőt.

- Erre a kis injekcióra gondolsz?

Tomura a mondata közben felvette két ujjával az ampullát, majd az asztalra dobta.