Souls of Darkness

27. Kötet - 79. Fejezet

79. Fejezet

Michael még aznap délután sikeresen le is beszélt egy találkozót Fernandá-val és Hirotó-val akik ugyan beleegyeztek de érződött a hangjukon, hogy a hátuk közepére sem kívánják az egészet. Ez nem volt meglepő, hármójuk kapcsolata mindig is hullámzóbb volt mint a tenger. Ezért az sem volt meglepő,hogy általában a jobbkezeik beszéltek egymással. Úgy általánosságban igyekezték elkerülni az egymással való érintkezést hisz mégiscsak riválisoknak számítottak, ám a mostani helyzet úgy hozta, hogy ismét kénytelenek lesznek egy asztalhoz ülni. Ez eddig évente csak egyszer történt meg, azon az estén mikor leültek egy közös vacsorára,hogy megújítsák a békés együttélés szerződését amit még Antonio illetve az akkori másik három nagyfőnök írt és pecsételt meg a vérükkel. Ennek ellenére persze előfordultak konfliktusok mikor egy-egy illető engedély nélkül lépett a másik területére, de ezeket igyekeztek házon belül megoldani. Nem hiányzott sem nekik,sem pedig a városnak,hogy ismét kitörjön egy újabb maffiaháború hiszen mindhárman szemtanúi voltak egy ilyen leszámolás sorozatnak a 90-es években illetve a 2000-es években is.

A találkozót azon hét szombat estéjére beszélték meg a Pironico étterembe ami New York egyik ötcsillagos étterme volt. Michael még aznap fel is hívta az étterem tulajdonosát, hogy szombat estére minden foglalást töröljön amit készségesen meg is tett.

- Rendben van, köszönöm a segítséget! - köszönte meg Michael majd letette a telefonját. - Minden le van beszélve! - fordult vissza Emilióo-hoz.

- Tökéletes! - válaszolta elégedetten Emilio. - Magadat is szabaddá tetted szombatra ugye?

- Volt más választásom? - kérdezte cinikusan. - Elhiheted, hogy nekem sincs túl sok kedvem találkozni velük.

- Azt hittem,hogy kedveled őket!

- Armandót kedvelem is, megbízható férfi de annak a bőrtáskának való dögnek a látványától a szőr is feláll a hátamon!

- Hiro jobb kezére gondolsz?

- Még szép!

- Hát pedig kénytelenek lesztek elviselni egymást amíg mi megbeszéljük a dolgokat.

- Csak aztán nehogy a végére egy új bőrcsizmával legyek gazdagabb! - zárta le a beszélgetést Michael majd távozott az irodából mert még volt pár kisebb ügye amiket el kellett intéznie.

Alig lépett ki az épületből mikor is Jack hívta Emiliot, hogy szeretnék kikérdezni a feleségét és a lányát a tegnap este történtekről. Emilio vonakodva bár de beleegyezett, viszont meghagyta, hogy amit mondanak arról neki is tudnia kell, illetve,hogy Natalie kikérdezésénél ő is jelen lesz. Jack megígérte,hogy mindent el fog neki mondani és biztosította róla, hogy ő is jelen lehet. A kikérdezésre másnap került sor. Először Christinához mentek be a kórházba. A nő elmondott mindent amire csak emlékezett. Elmondta, hogy a házuk biztonsági rendszerét meghekkelték és,hogy egy 13 év körüli gyerek tört be hozzájuk és próbálta megölni őket és,hogy a sérülését is ő okozta. Beszámolt továbbá arról is, hogy arra emlékszik a legjobban , hogy a fiú azt mondta neki, hogy el kell végeznie a feladatát. A nevét azonban nem mondta ki. Képtelen volt rá. Viszont amiket elmondott már azok is sokat segítettek. Következett a lánya kikérdezése amivel viszont meg kellett várniuk amíg hazaér az iskolából. Mikor hazaért Jack, Emilio és Damian már várták. Leültették a kanapéra viszont azt már akkor észrevették, hogy a lány a viselkedése alapján számított erre és fel volt készülve.

- Natalie,nincs mitől félned csak pár kérdést szeretnénk feltenni neked a támadással kapcsolatban. - mondta Damian.

- Én pedig mindent el is mondok, sőt még többet is! - válaszolta Natalie ami eléggé meglepte a nyomozókat.