14. Kötet - 40. Fejezet

9 3 1
                                    


40. Fejezet

Mire leért, Marco már lent várta a társasház előtti parkolóban, és szívta a szokásos cigarettáját. Üdvözölték egymást, majd beültek a kocsiba, és egy pár pillanat múlva már úton is voltak Andrei és Vasily házához. Hogy oldja a feszültségét, útközben sikerült rábírnia társát, hogy álljanak meg egy fánkozónál. Annak ellenére, hogy szeretett volna minél hamarabb túllenni végre ezen az egészen, Marco belement, de csupán azért mert számára is jól esett volna egy kis cukorlöket. Meg is álltak egy éjjel-nappal nyitva tartó fánkozó előtt és bevásároltak. Furcsa módon, a sütemények most sokkal jobban estek nekik mind azelőtt bármikor. Talán azért mert lehet, hogy azon az éjszakán ettek ilyet utoljára, hiszen benne volt a pakliban, hogy az akció balul fog elsülni.

Andrei a város északi részén lakott, egy elég kívül eső környéken. Ez nem volt szokatlan, lévén Emilio és a többi nagykutya is egy, a területük kívül esőbb részén élt a városnak. Ez viszont azt is jelentette, hogy elég sokat kellett autózniuk , hogy odaérjenek. Végül azonban csak megérkeztek, és Marco egy félreeső helyen parkolta le a kocsit. Elég messze a háztól, de még éppen annyira láthatóan, hogy fel tudják mérni a terepet. Dan azonban furcsállta a házat. Közel sem volt annyira impozáns mint Emilio-é, sőt, még csak nem is lehetett klasszikusnak nevezni. Persze a szokásos hozzátartozók megvoltak. Külső kamerák, a kapu előtt pedig két, aznap estére beosztott állt őrt, kezükben egy-egy AK47-es fegyverrel. Ezeken kívül viszont nem sok minden utalt arra, hogy abban a házban egy maffiafőnök lakik.

- Ez lenne az? - kérdezte Dan.

- Igen! Ez Andrei háza! Vasily is itt lakik!

-Tudod, szégyen, hogy egy ilyen házzal akarja tettetni,hogy még van valamennyi hatalma! Még csak nem is olyan nagy vagy díszes mint Emilio háza!

- Igazad van, annyiban szerencsésnek mondhatja magát, hogy Emilio-t nem érdekli a szervkereskedelem!

- De miért? A szervkereskedelem hatalmas üzlet rengeteg pénzzel, akkor meg miért nem?

- Egyszerűen csak nem érdekli őt, ennyi! A drogok, fegyverek, embercsempészet és mi elegek vagyunk neki!

- Oké, oké de mi lesz akkor ha Andrei, Vasily és ezzel együtt az egész Grivchenkov klán végleg eltűnik?

- Az már nem a mi dolgunk Dan. A mi feladatunk csak annyi, hogy megöljük őket, semmi több! Végeztél már?

- Még van egy fánkom! Meg amúgy is egy kis időnk, igaz

- Patrick dolgozik rajta, hogy kiiktassa a védelmi rendszert, majd hív ha végzett vele! Félsz?

- Persze, hogy félek de én akartam ezt csinálni!

- Hm,azt mondtad, hogy meg akarod mutatni, hogy mire vagy képes és,hogy olyan akarsz lenni mint én és Emilio! Remélem tudod, hogy milyen áldozatot kell majd meghoznod! Ha első osztályú bérgyilkos akarsz lenni akkor ennek kell szentelned magad ami azt jelenti, hogy előbb vagy utóbb ott kell hagynod a tetováló stúdiót!

- Az soha nem fog megtörténni, ugyanis van egy tervem arra! Csak várd ki Marco!

- Majd meglátjuk!

A telihold nagy volt és fényesen világított az éjszakai égen. Marco már az indulásuk előtt beszélt Patrick-el, hogy iktassa ki Andrei házának a biztonsági rendszerét, de szüksége volt némi időre így addig a fiúk a kocsiban ültek és vártak. Dan úgy gondolta,hogy már készen áll egy ilyen munkára. Úgy gondolta, hogy a tény, hogy rengeteg állatot megölt az évek alatt szellemileg megedzették őt, de ez más volt. Még soha nem vett részt leszámolásban azelőtt, főleg nem egy másik bűnszervezet ellen ami nem mellesleg a legnagyobb riválisuk és ellenségük volt, szóval érthető volt, hogy kissé ideges volt, de próbált nyugodtnak tűnni mint Marco. Az ő arcán semmi jele nem volt az idegességnek, csak a szokásos hideg és érzelemmentes tekintet amit mindenki felé mutatott és az évek során, és a mellette töltött évek során rá kellett jönnie, , hogy szinte soha nem mutat másféle arckifejezéseket. Dan a szíve mélyén tudta,hogy igaza van ,de szerencsére tényleg volt egy terve , hogy a tetováló bizniszben maradhasson miközben lassan New York új első számú profi gyilkosává válik. Az álmodozást azonban megszakította Marco telefonjának a csörgése. Ez csak egy dolgot jelentett: Most vagy soha!

Souls of DarknessWhere stories live. Discover now