Souls of Darkness

39. Kötet - 117. Fejezet

Anas Sarraj egy Közel-Keleti születésű, az 50-es éveiben járó férfi volt aki ösztöndíjjal érkezett Amerikába még a 90-es-es években, hogy mérnöknek tanuljon.A családja, bár ott maradt a Közel-Keleten, de támogatták a fiúkat aki mindezt meg is hálálta nekik amikor a kitartó és kemény munkájának és tanulmányainak köszönhetően kitűnő eredménnyel végezte el a főiskolát, majd később az egyetemet is, végül pedig egy nagy építőipari vállaltnál helyezkedett el építészmérnökként. Jó fizetést kapott, meg is becsülték a munkáját, de ennek megvolt az ára. Rengeteget dolgozott, gyakran késő estig is bent maradt az irodájában, de ez főleg a maximalizmusának volt köszönhető. Minél jobb munkákat akart kiadni a kezei közül a megadott határidőkre. Ám volt egy másik oka is ennek: A lánya, Amani akit egyedül nevelt mióta a felesége rákban elhunyt mikor ő még csak kislány volt. Azóta sem házasodott újra, mert ő volt az igaz szerelme és tudta, hogy a lánya sem fogadna el senki mást sem még mostohaanyának sem. Így hát ketten éltek együtt egy komfortos kis kertesházban. Amani nagyon szerette az apját, de aggódott is amiatt, hogy ilyen sokat dolgozik, pedig nem egyszer a szemére vetette , hogy neki nem kell mindenféle felesleges kacat ha az azzal jár, hogy az ő egészsége meg rámegy. Ám Anas mindent meg akart adni a lányának akit csak tudott és ami kitellett tőle. Ez az életmód azonban egyre jobban kezdte megbosszúlni magát. Egyszer már kórházba került egy szívrohammal, de akkor sikerült még épen kijönnie onnan. Nem sokkal később viszont eljött az az ominózus nap is.Amani már harmadik alkalommal hívta az apját mikor az végre hajlandó volt felvenni és nem csak a hangpostája válaszolt vissza neki.

- Szia kicsim, mi a baj, történt valami?

- Nem , nem történt semmi apa, csak meg akartam kérdezni, hogy hazaérsz ma vacsorára?

- Nem tudom kicsim, mindenképpen be kell ma fejezem ezt a projektet...

- De apa, ezen a héten minden egyes nap későn értél haza és gyorskaját vacsoráztál. Ennek kell valami rendeset és....

- Nem lesz semmi baj Amani, gyorsan befejezem ezt és ígérem időben haza fogok érni és együtt vacsorázunk! Becsszavamra.

- Tényleg ígéred?

- Ígérem kicsim, itt görbüljek meg ha nem így lesz. - válaszolta viccelődve a férfi.

- Rendben, csinálok fűszeres csirkét vacsorára.

- Az jó lesz. Szeretlek.

- Én is. - majd mind a ketten letették a telefont, de a lány nem nyugodott meg teljesen.

- Minden rendben? - kérdezte Clara, Amani legjobb barátnője.

- Igen, csak aggódom apát hívtam, hogy hazaér-e ma időben vagy sem.

- És mit mondott?

- Azt, hogy igen, haza fog érni, de erre a szavára már rég nem adok. Féltem őt Clara....

- Nyugi, nyugi, nem lesz semmi baj.

Ám nagyobbat nem is tévedhetett volna. Nem sokkal azután, hogy beszéltek egymással, Anas fejfájást kezdett érezni ami minden egyes perccel csak erősebb lett. Bevett már vagy három darab fájdalomcsillapított és próbált lazítani egy kicsit, de semmi sem segített rajta, a fájdalom pedig egyre csak erősödött a fejében. Végül már annyira nem bírta tovább, hogy megpróbált kimenni az előtérbe, hogy szóljon valakinek aki be tudja vinni kórházba, de alig bírt már az ajtóhoz is odamenni, amikor meg sikerült kinyitnia akkor szó szerint úgy esett ki rajta mint egy darab fa. A kollégái mind megrémültek.Ketten, a két legjobb barátja, Miranda és Ethan azonnal odasiettek hozzá és mivel a férfinak a felesége sürgősségis orvos volt így szinte azonnal meg tudta állapítani,hogy mi a baja a barátjának. Agyvérzést kapott. Azonnal riasztották a mentőket akik hamar a helyszínre is értek és amilyen gyorsan csak lehetett a kórházba siettek a férfival. A legnehezebb része azonban még csak ezután következett. Felhívni Amanit, hogy mi történt az apjával. Ezt Miranda vállalta magára. A lány éppen az egyik óráján ült amikor az igazgatóhelyettes kopogtatott be a tanterembe és közölte vele a hírt. Amani először azt hitte, hogy rosszul hall, de amikor újra ránézett az igazgatóhelyettesre akkor már tudta, hogy nem viccelődnek. Az igazgatóhelyettes vitte be a kórházba, de már az úton sírva fakadt. Mikor beértek azonnal az információs pulthoz siettek ahol arról tájékoztatták, hogy az édesapját azonnal meg kell operálni, de egyben próbálták is megnyugtatni azzal, hogy a műtétet az egyik legjobb orvosuk, bizonyos Dr. Honma fogja végezni aki már nem egy ilyen műtéten van túl.