Souls of Darkness

38. Kötet - 114. Fejezet

- Azt akarod, hogy szálljak ki? - kérdezte Dan.

- Nem akarom, csak egy javaslat volt. - válaszolta Kevin, Dan viszont egyből levágta az arckifejezéséből, hogy azt akarja, hogy szálljon ki az egészből.

- Ugye csak viccelsz? És mégis , hogy képzelted ezt? Hogy csak úgy odállok Emilio elé azt mondom neki, hogy ennyi volt, meguntam, kiszállok mert a pasim csak akkor hajlandó együtt lenni velem? Vagy betegre röhögné magát vagy ott helyben nyírna ki.

- Akkor ott a másik lehetőség.

- Mi?

- Feladod őket és mindenkit akit ismersz, majd jelentesz a kisebb szinteken tevékenykedőkről, mindenkit elkapnak majd rács mögé juttatnak, a szervezetet felszámolják, mi pedig belépünk a tanúvédelmi programba és happy minden. Igaz, nem dolgozhatok utána rendőrként, de....

- Nem! - vágta közbe Dan amin Kevin őszintén meglepődött.

- Mit nem?

- Nem leszek spicli!

- Nem olyan nehéz az, majd ha lesz új rendőrkapitány választva akkor beszélek vele és...

- Jack Emilio barátja volt. - ez volt az a kijelentés ami Kevint azon nyomban szíven ütötte és elsőre nem is akarta elhinni.

- Hogy mit mondtál?

- Jól hallottad. Hangel felügyelő Emilio barátja volt. Gyakran együtt sakkoztak meg kártyáztak, illetve ő volt az informálta őt arról ha egy bűnelkövetőt nem találtak bűnösnek a vétségben amit elkövetett. Ilyenkor és vagy Marco tettük el az illetőt láb alól, hogy megfizzesen a bűnéért.... -Kevin viszont megragadta a pólóját és már készült behúzni neki egy hatalmasat, de szerencsére még időben elkapta a karját.

- Ne merészelj ilyeneket mondani Jack-ről! - mondta szinte üvöltve a képébe. - Ő volt az egyik legbecsületesebb rebdőr akit valaha ismertem. Olyan volt nekem mintha az apám lett volna, ha ő nem lett volna akkor sosem csinálom végig az elvonót....

- Pedig ez az igazság és ha nem hsized el akkor az a te bajod. Már az apjával, Antónióval is jó barátok voltak és Emilióval is sokszor sakkoztak meg kártyáztak együtt.

Kevin döbbenten ült vissza a kanapéra. Mindig úgy látta Jack-et és úgy is emlékezett rá vissza mint egy igazi rendőrre és mivel mind a kettejüknek militáris hátterük volt ezért mindig is úgy képzelte el, hogy egy napon talán ő maga is olyan lehet mint ő, hogy egyszer ő fog beleülni a kapitányi székbe, de amiket Dan mondott neki azok egy csapásra szétzúzták a róla alkotott képet. Viszont ahogy kezdett egyre jobban belegondolni úgy villantak be előtte bizonyos beszélgetések és olyan esetek amikor a felmentett vádlottak titokzatos körülmények között haláloztak el vagy egész egyszerűen eltűntek és soha többé nem halott róluk senki. Előbbinél valahol sejtette, hogy a maffia kezte lehet benne abban, hogy végül megkapták azt amit érdemeltek, de az eltünésekre sosem kapott magyarázatot. Ha meg mégis rákérdezett Jack-nél ő csak annyit mondott , hogy ez nem az ő dolga, ne foglalkozzon ilyenekkel, és ezt mindig összeráncolt, szinte már túl komoly arckifejezéssel mondta, mintha így akarná jelezni, hogy tényleg ne akarjon belemászni ebbe az egészbe különben baja eshet. Persze sosem volt az az illúziója, hogy a rendőrségen belül mindneki egy talpig becsületes állat, de főleg belőle nem nézte volna ki ezt. Egy ideig a tenyerébe temette az arcát és nem szólt semmit, majd mikor sikerült mindezt feldolgoznia ismét felnézett.

- Megesküszöl, hogy minden amit mondtál az igaz?

- Miért hazudnék?

- Esküszől?