Souls of Darkness

36. Kötet - 106. Fejezet

Stephen és Marco hamar odaértek ahhoz a lakótömbhöz amiben a férfi egykori lakása is volt. Egy kicsit messzebb álltak meg onnét, hogy a farkasférfi fel tudja mérni a terepet. Ahogy gondolta, a tűzoltók és egyéb hivatalos szervek már nem voltak ott, csak az épület álltak a lakók és sugdolóztak arról, hogy vajon mi is történhetett. Kiszállt az autóból és meghagyta a sofőrnek, hogy várja meg ott, amilyen gyorsan csak lehet összeszedi a megmaradt holmijait és siet vissza. A férfi beleegyezően bólintott, majd Marco kiszállt a kocsiból, majd miután felvette a " nem tudom mi történ itt és meg vagyok lepődve" arckifejezését, a tömeg felé futott. Mikor odaért, az egyikük, egy idős hölgy , név szerint Mrs. Volek, a házmesterné egyből felé fordult és panaszkodni kezdett neki.

- Jajj, Marco, csakhogy itt van! Borzalmas dolog történt!

- Mrs. Volek, mi ez az egész? - kérdezte megjátszott hangnemben.

- Robbanás történt a lakásodban ami utána ki is gyulladt!

- Hogy micsoda? Hogyhogy robbanás történt?

- Először azt hittük, hogy talán valami elektromos hiba miatt történt, de amikor kiérkeztek a tűzoltók és betörtek a lakásba akkor két férfi holttestét találták meg bent...

- Rájöttek, hogy ki volt az a két férfi? Betörők voltak?

- Talán azok voltak, talán nem, nem tudom drágám, az egész olyan gyorsan történt és nem is mondtak el nekünk olyan sok mindent. Megkérdezték, hogy ki a lakás, mondtam, hogy a tiéd, de szerencsére nem voltál itthon.....

- Nem voltam, mert dolgom akadt máshol. Miket mondtak még? - kérdezte, mert kíváncsi volt arra, hogy vajon észrevették-e, hogy a két alak hogyan halt meg, de a nő erre is csak azt felelte, hogy nem mondtak nekik semmit, mert a testeket a mentők elszállították a hullaházba, majd a rendőrök kikérdeztek mindenkit, majd miután elvégezték a helyszínelést távoztak is. - Fel lehet akkor menni a lakásomhoz?

- Persze. Gyere, felmegyek veled.

Gyorsan felsiettek az emeletre ahol Marco lakásai is megtalálható volt, azt azonban beterítette a füstnek, a hamunak és az égésnek a szaga. Az ajtó nem is volt a helyén így könnyen be tudtak nézni. Mrs. Volek a szívéhez kapott amikor meglátta a beltérben uralkodó állapotokat, és Marco számára sem volt épp kellemes látvány, bár őt kevésbé viselt meg , sőt, talán még rosszabbra is számított. A berendezései megégtek, az elektromos berendezései teljesen szintúgy, de ami talán a legjobban fájt neki, hogy a féltve őrzött makett gyüjteménye is tönkrement. Ezután körbenézett a többi helységben, de azok sem voltak jobb állapotban. A hálószobáját hagyta utoljára. A ruhái azért egészen épen megmaradtak. Elővette a bőröndjeit a szekrényéből és elkezdte belecsomagolni az öltönyeit, nyakkendőit, nadrágjait, alsóneműit, illetve pár civil ruháját is, a fürdőszobából pedig a fogkeféjét pakolta csak el.

- Van hova menned Marco? - kérdezte Mrs. Volek aki közben beljebb lépett a nappaliba.

- Igen. Van egy barátom aki egyedül lakik. Ha ezzel végeztem fel is hívom, hogy egy pár napra odaköltözöm amíg nem találok egy másik lakást a környéken.

- De a biztosító nem fogja megtéríteni a károkat?

- Valamennyit fizetni fognak, de a két ismeretlen alak miatt tuti, hogy szándékos gyújtogatásnak fogják elkönyvelni az esetet, az így kapott pénz pedig nem fogja fedezni a felújítás költségeit, meg őszintén, nézzen körül! Ennek már annyi! Örülhetnek, hogy a tűz nem terjedt át a többi lakásra és nem okozott nagyobb kárt másban vagy másokban.