Souls of Darkness

13. Kötet - 37. Fejezet

37. Fejezet

Habár azt mondta, hogy elmegy megkeresni Andrei-t, Emilio-nak fogalmas sem volt arról, hogy lehet, de a bűnözői ösztöne azt súgta neki, hogy ott van. Csupán követte az ösztöneit, plusz ismerte Andre-t mint a rossz pénzt. Andrei mindig is rivalizált vele már gyerekkoruk óta, és már akkor unszimpatikusnak találta amikor előszőr találkoztak egymással, de Emilio is ugyanúgy érzett iránta. Ebben is az ösztöneire hallgatott, amik a megérzéseivel együtt mindig is jó kombót alkottak. Egy pillanatra sem lankadt le a figyelme. Igaz, a kikötő azon része mindössze az utcai lámpák által volt megvilágítva, de másokkal ellentétben neki volt még egy különleges képességre az ilyen helyzetekre: A szaglása. A farkasok szaglása mindig is kitűnő volt, így csak a szagok alapján képesek voltak felismerni bármit vagy bárkit, és ez a képessége most is jól jött. Beleszagolt a levegőbe. Érezte a sós tengeri levegő illatát ami keveredett a fülledt nyári éjszaka aromáival. Ha nem azért lett volna ott amiért akkor még élvezte is volna, de a figyelme nem lankadhatott.

- Tudom, hogy itt vagy valahol, te görény! Rejtőzködsz, mi? Mindig is ilyen kis sunyi alak voltál amióta csak először találkoztunk! - idézte föl magában az első találkozásukat.

Minden azon a partin kezdődött 1995-ben. Antonio születésnapja volt, ő maga pedig egy hatalmas partit szervezett, hogy megünnepelhesse. A család összes többi tagja, a barátai és partnerei is eljöttek ,és persze gondoskodott arról, hogy mindenki jól érezze magát. Élő zene, egy hatalmas büfé és koktél asztal és egy impozáns születésnapi torta gondoskodott a hangulatról aminek köszönhetően mindenki jól érezte magát, és az ital is megtette a hatását.

- Antonio mio! Boldog Születésnapot te vén farkas! - köszöntötte jóbarátját Paulie.

- Köszi Paulie! Hogy van a feleséged és a fiaid? - kérdezte Antonio.

- Az asszony ott van a te feleségeddel , a fiukra pedig egy bébiszitter vigyáz ma este! És a te fiad?

- Ott álldogál a büféasztalnál és látványosan unja magát, de nem érdekel! Megmondtam neki, hogy kötelessége részt vennie ezen a partin, szóval felőlem duzzoghat amennyit csak akar.

Emilio valóban csak mérges állt a büféasztal előtt és sorban ette a rákfalatokat és a süteményeket, miközben unottan nézte ahogy egy rakás vénember körülötte hülyét csinál magából, a nők pedig két kiló sminket magukra kenve pletykálnak egymással, és persze vedelnek közben.

- Szánalmas! - nyögte ki végül, majd legurított egy pohárnyi üdítőt, miközben Marco is odalépett mellé.

- Valami baj van? - kérdezte ,miközben ő maga töltött magának egy italt.

- Valami? Minden! Moziba akartam ma este menni a srácokkal, de nem, az öregem rám parancsolt, hogy itt kell lennem mert ez egy családi parti, de számomra semmi más csak unalmas emberek beszélgetnek unalmas dolgokról és persze megint csak az üzletről!

- Nos,legalább a süti finomnak néz ki és a kaja is jó! - mondta Marco, miközben ő maga is beléjük kóstolt. - Figyelj csak játszd el a főnök fia műsort és akkor túléled az estét!

- Azok után, hogy elcsesztem az első közös munkámat vele? Kész csoda, hogy már nem mérges az miatt!

- Figyelj,Minden kezdet nehéz!

- Te aztán beszélhetsz Marco, te csak most kezdted el a kiképzésedet ráadásul az apádnak van pár király harci és gyilkolási stílusa ,de az enyém...

- Antonio bácsi egy remek főnök Emilio, mindig azt teszi amit kell és erős is! Csak azt akarja, hogy olyan legyél mint ő mert egy nap neked kell majd vezetned ezt a szervezetet! Csak fogadd el!