Amaterasu (Uchiha Madara ff.)

XXXIV.

Kedves Uchihám már távolról észrevett, ezért jelezte a bátyámnak, hogy várjon egy kicsit, és mosolyogva figyelt, amíg odaértünk hozzájuk.
- Már órák óta kereslek titeket!- mutattam rájuk, amikor hallótávolságon belülre értünk.
- Rossz helyen keresgéltél- közölte Madara szórakozottan, majd derekamat megragadva magához húzott egy gyors csókra.
- Na ne mondd, eddig fel se tűnt...- motyogtam, majd tekintetemmel próbáltam üzenni neki, hogy segítsén egy kicsit a dolgomban.
Szerencsére értette a célzásomat, és fél szemmel Mitora pillantott, majd visszafordult hozzám.
- Egyébként ki a barátnőd?- kérdezte, mire elégedetten mosolyodtam el.
- Most futottam össze vele. A neve Mito, emlékszel rá tegnapról, Hashirama?- kérdeztem a bátyámra nézve, aki eddig feltűnően bámulta a lányt.
- Mi? Ja, igen... persze- mondta kis szünet után, mire a nevetésem visszafolytva megragadtam Madara kezét.
- Engedelmeddel elrabolom pár órára a pasimat- intettem Hashiramának, majd Madarát magam után húzva elsétáltam onnan.
Igyekeztem szabályozni a nevetőgörcsömet, mert nem lett volna jó, ha a bátyámék látták volna a rázkódó vállaimat. De az arckifejezésük láttán elég nehéz volt nem elröhögni magam.
- Mégis mit tervezel?- kérdezte Madara mosolyogva, amikor jókora távolságra kerültünk Hashiramáéktól.
- Elhatároztam valamit...- kezdtem szembefordulva vele.
-... hozzám akarsz jönni feleségül?- fejezte be helyettem, mire összeráncoltam a homlokom.
- Nem- válaszoltam, mire Madarának felszaladt a szemöldöke, ezért gyorsan korrigáltam.- Mármint nem ebben az ügyben határoztam el valamit. Arról szó sincs, hogy nem akarnék veled... ajj, mindegy, most nem ez a lényeg.
- Nem?- kérdezte Madara szórakozottan, miközben közelebb húzott magához.
- Ameddig nem kéred meg a kezem, nem fogunk ilyenekről beszélni- jelentettem ki, mire az Uchiha elnevette magát.- Szóval eldöntöttem, hogy segíteni fogok Hashiramának és Tobiramának becsajozni.
- Ez biztos jó ötlet?
- Persze. Egyrészt, mert nekem csak jó ötleteim vannak.
- Kivéve, amikor nem...- forgatta meg a szemét Madara.
- Kuss! Másrészt pedig nem bírom tovább nézni a magányukat. És akkor talán leszállnak rólam.
- Hogy értve?
- Amikor velük vagyok, egyebet nem hallok csak Madara így, Madara úgy... már túl idegesítőek- magyaráztam.
- Szóval elhatároztad, hogy véget vetsz szingli napjaiknak?
- Pontosan- mosolyodtam el.
Azért ez így kimondva elég érdekesen hangzik.
- És Mito lenne a terved első része?- értelmezte a történteket.
- Te is láttad, hogy néztek egymásra!- érveltem elhatározásom mellett.
- Ami azt illeti, nem igazán figyeltem rájuk. Lekötött a látványod- jegyezte meg szórakozottan, egyértelműen a szokásosnál nagyobb dekoltázzsal rendelkező felsőmre célozva.
- Ennek nagyon örülök- motyogtam, miközben elindultam szokásos helyünk felé.
Madara nevetve követett, majd amikor beért, megfogta a kezem és úgy haladtunk tovább. Mielőtt azonban odaértünk volna az erdő közelébe, a falu szélénél egy ismerős alakot pillantottam meg. Madara pont a másik oldalamon haladt és meg se pattintotta az eseményeket. Ahogy közelebb értünk, észrevettem Tobiramát, aki viszont nem volt egyedül, hanem éppen Izunával (?) társalgott.
- Mi a...?- kérdeztem halkan, de Madara nem figyelt rám, mert valami rendkívül érdekes dolgon elmélkedett éppen és úgy sétált előre, mint egy robot.
Tobiramáékat figyelve sétáltam tovább mellette, aztán a következő pillanatban szájtátva rászorítottam a kezére. A szorításom hatására kizökkent gondolataiból és rámnézett, majd tekintete az enyémet követve Tobiramáék felé vándorolt. Ahogy meglátta a jelenetet, ő is lefagyott mellettem egy pillanatra. Aztán gyorsan reagálva felkapott az ölébe és pillanatok alatt messze vitt attól a helyszíntől. Totál összezavarodva ugrottam le a a karjaiból és értetlenül fordultam felé.
- Mondd, hogy rosszul láttam!- kiáltottam rá.
- Pont erre akartalak kérni téged- mondta még mindig meglepetten.
A fejemet fogva sétáltam odébb pár lépést, majd hitetlenül fordultam újra Madara felé.
- Mi a szarért csókolózik a bátyám az öcséddel?! Egyáltalán mióta állnak szóba egymással?
- Nos, úgy látszik, azon már túl vannak...
- Ez most lesokkolt. Biztos nem álmodom? Csípj meg!- tartottam felé a karom, de ő csak nevetve végigsimított rajta.
- Próbálj megnyugodni.
- Szóval, vegyük sorjában...- masszíroztam a halántékom.- A bátyám, aki utálja az Uchihákat a jelek szerint összejött eggyel. Aki ráadásul a pasim öccse.
- Tökéletesen leírtad a helyzetet.
- Nem mintha zavarna, vagy ilyesmi... De mi a fasz?
- Passz, az állam szerintem ott felejtettem a közelükben- tette fel a kezét Madara, és ezzel egyet kellett értenem.
- Magyarázatot követelek!- jelentettem ki.
- Mi van?
- Hetekig cseszeget, hogy együtt járok egy Uchihával, erre ő is összejön eggyel. Ezt nem úszhatja meg szárazon.
- Mondjuk kíváncsi vagyok, hogy ezt mivel magyaráznák meg...- gondolkozott el Madara.
- Akkor ezt eldöntöttük.