Amaterasu (Uchiha Madara ff.)

XXIII.

Reggel arra ébredtem, hogy valaki simogatja az arcom. Hunyorítva próbáltam kinyitni a szemeimet, ami nehezemre esett a szobát beborító fény miatt. Elfordítittam a fejem a társaságomban lévő személy irányába és amikor sikerült kinyitnom a szemimet, meglepődve vettem tudomásul, hogy Madara ül az ágyam szélén.
- Mi a fasz?- kérdeztem rekedt hangon az álmosságtól.
- Minden reggel így kelsz fel?- kérdezte Madara nevetve.
- Nem, de mi történt? Éjjel alvajártam és átmentem hozzád? Vagy várj, nem, ez az én szobám, szóval te jöttél hozzánk- beszélgettem el saját magammal, amit Madara szórakozottan hallgatott végig.- De mit csinálsz te itt?
- Gondoltam beszélgethetnénk egyet a Holage-választás előtt. Franc se hitte volna, hogy te ilyenkor még alszol.
- Nem baj, ideje felkelnem- ültem fel az ágyon, és álmosan pislogtam.
Aztán inkább Madara vállára döntöttem a fejem és újra lehunytam a szemeimet.
- Persze, most aludj egyet rajtam is- morogta tettettet haraggal.
- Én is szeretlek- vágtam rá kapásból, mire elnevette magát.- Amúgy téged hogy engedtek be? Anyáék nincsenek itthon?
- De igen, ő fogadott. Mondtam, hogy hozzád jöttem, erre elküldött, hogy költselek fel, addig is nem az ő fejét ordítod le félálomban.
- Nem is kiabáltam veled- biggyesztettem le ajkaimat gyermeki sértődöttséggel, mire Madara nevetve az állam alá nyúlt és magához húzva megcsókolt.
Azonnal visszacsókoltam és pár percig képtelen voltam elválni tőle. Végül feltápászkodtam és a szekrényemhez léptem, amit Madara szórakozottan nézett végig.
- Tetszik a pizsamád- jegyezte meg mosolyogva, mire azonnal a fenekem elé helyeztem a kezeimet.
Régi jó szokásom bugyiban és egy túlméretezett pólóban aludni, ami viszont nem takarja el az említett testrészem. Elvörösödve matattam a szekrényemben egy kézzel, de mivel képtelen voltam zavaromban bármit is megtalálni, mérgelődve és magamban folyamatosan átkozódva kezdtem el két kézzel keresgélni, ami miatt Madara telibe láthatta a fenekem. Mosolyogva nézte végig a jelenetet, amint kissé lehajolva emelem ki a pólóm és nadrágom a szekrényemből, majd szembefordulok vele.
- Ugye nem hiszed, hogy előtted fogok átöltözni?- kérdeztem, mire egy pillanatig pislogás nélkül meredtünk egymásra.
- Na jól van, kimegyek- tette fel a kezét még mindig vigyorogva és távozott a szobámból.
Pillanatok alatt magamra kaptam a mai öltözékem és leellenőrizve, hogy vállalhatóan nézek ki vagy sem, még egy utolsót igazitottam a hajamon, majd kiléptem a szobából. Madara az ajtóval szembeni falnak dölve várt rám. Amint találkozott a tekintetünk elmosolyodtam, majd Madara szemei lennébb vándoroltak, mire elvörösödve sütöttem le a szemeimet. Elindultam előtte, Madara pedig követett és finoman belecsapott a fenekembe, mire rákvörösen fordultam hátra. Arckifejezésemet meglátva elröhögte magát, és hátulról átölelve a derekamat belepuszilt a nyakamba.
- Te imádsz zavarba hozni- motyogtam nevetve.
- Hogyne, az a kedvenc tevékenységem.
Besétáltunk a konyhába, hogy jelentést adhassak anyáméknak, miszerint élek és virulok, majd szóltam, hogy "puszi-pá, elmentünk". A bejárati ajtót becsukva sóhajtva megfogtam Madara felém nyújtott kezét és elindultunk a szokásos helyünkre. Sajnos most nem tölthettünk el ott annyi időt, amennyit szerettünk volna, mert 12-től kezdődött a gyűlés, aminek Madara az egyik főszereplője volt, ezért nem hiányozhatott.
A gyülekezőhelynél elváltam Madarától, aki Hashirama társágába került és helyet foglaltam Tobirama mellett.
- Nem fogsz Hashirama mellett dönteni, igaz?- kérdezte a fülembe súgva.
- Azt még Hashirama se szeretné. De amúgy nem fogok, Madarából jó vezető lesz.
A bátyám a száját elhúzva távolodott el tőlem, mire csak megráztam a fejem és anyámra pillantottam, aki egy magabiztos mosolyt küldött felém. Ennek hatására én is elmosolyodtam, majd minden figyelmemet Hashiramának és Madarának szenteltem, akik elkezdték a gyűlést.
Borítékolható volt a végleges döntés a Hokage személyét illetően, engem egyáltalán nem lepett meg, amikor a többség bizalmat szavazott Madarának. Az Uchihák és Senjuk teljes mértékben elégedettek voltak a döntéssel, főleg miután eldőlt, hogy Madara segítői a bátyaim lesznek. Elégedetten álltam fel a megbeszélés végén és Hashiramáékhoz sétáltam, akik éppen Madara családjával egyezkedtek valami kapcsán. Odaálltam Madara mellé, aki azonnal átkarolta a derekam, amit az anyja csak egy lenéző pillantással nyugtázott. Inkább Hashiramára néztem, de nem fogtam fel, amiket mondott, ugyanis Madara még jobban magához húzott és belepuszilt a hajamba.