Ne kérdezz! [Befejezett]

3.

Nagyon fura és zavarba ejtő volt a jelenet,így felálltam és elköszöntem.

- Akkor szombat előtt még mindenképp egyeztessünk.- mondtam.

- Rendben Lisa.- mondta még mindig olyan mimikával. Vajon mi ütött belé?

- Oké. Viszlát David.- ezzel el is indultam az ajtó felé,ami úgy 10 méterre volt az asztalunktól. Pár lépés alatt,végig futtattam az agyamban az előzőeket. Hirtelen bevillant a név, és ebben a pillanatban meg is álltam. Visszafordultam Davidhez. Odasétáltam,majd megálltam az asztalnál,szembe vele.- Azt mondtad Amy?- rám nézett,és egy győztes mosoly kíséretében bólintott.-Amy Johnson?- döbbenten ültem vissza az előző helyemre.

- Igen Lisa,róla van szó. A nővéredről.- csak ültem ott miközben bevillant az arca. Olyan rég hallottam felőle. Olyan rég láttam. Most pedig itt van egy férfi és eljegyzést tervez neki.

- Tudja, hogy most itt vagy?- utólag rájöttem,hogy ez egy buta kérdés volt.

- Nem. Ahogy mondtam,jelenleg nem vagyunk együtt. Na meg akkor nem lenne számára meglepetés.-mondta el a nyilvánvalót.

- Mit mondott neked rólam?- kérdeztem félve. Néztem az arcát hátha látok valami árulkodó jelet,arra utalva hogy esetleg tudja de,nem.

- Csak annyit,hogy történt veled valami,ami miatt megszakítottad a kapcsolatot a családoddal,és eltűntél. Ja és a neved. Még szerencse,mert így megtaláltalak.- mosolygott.

- Elveszed feleségül?- kérdeztem,most már boldogan.

- Igen. Ő egy különleges nő számomra. Nagyon szeretem. Tudod nagyon hiányzol neki. Sok mesélni valója van,főleg az utóbbi egy évről. Gondolom neked is van mit mondani.- mondta. Kedves és aranyos. Mindent megtesz, csak hogy Amy boldog legyen. Pont ilyen férfit érdemel de, vajon mi lett Jamessel!?

- Igen,az én tarsolyomban is akad néhány dolog.- válaszoltam mosolyogva. Az órámra pillantottam, és rájöttem, hogy most már tényleg mennem kell.- Ne haragudj,most már tényleg indulnom kell. Hívlak a pontos időpont miatt,és a fő próba napján. Mert gondolom lecsekkolod majd? - álltam fel az asztaltól.

- Persze,természetesen. Ja és köszönöm.- állt fel ő is. Elköszöntem, és siettem is vissza a próbaterembe.