Ne kérdezz! [Befejezett]

🎅59.🎅

🎅 Boldog Mikulást mindenkinek aki szereti! 😘 🎅

-Hát Lisa, semmi. Tudod mi csak barátok vagyunk.- hajtja le a fejét, és nagyot sóhajt.

-Ez biztos?- kérdem meg, mert számomra ez nem egyértelmű.

-Igen de,miért kérded?- néz rám. Zavarba jövök, mert nem tudom mit mondhatnék. Á csak mert mostanság talán többet érzek barátságnál? Na ezt nem.

- Hát csak úgy.- rántottam meg a vállam.

-Nézzünk filmet?- kérdi.

-Most nincs kedvem. - válaszoltam.

- Értem. Elmenjek?- kelt fel az ágyról.

-Ahogy gondolod Matt.- álltam fel az ágyról. Még én sem tudom hova indultam, csak megálltam az ablaknál. Mért esik rosszul az hogy nem volt köztünk semmi? Valaki magyarázza el mik ezek az új érzések.  Számomra két hónapja még a lányomat temettem és Kevinnel voltam. Ma pedig úgy érzem Kevin nem jelent semmit. Bella hiánya viszont ugyan úgy fáj. Vajon megtanultam ezzel a fájdalommal együtt élni? Vagy azért lehetett titok mert túlságosan fájt beszélnem róla? Hirtelen rettenetesen szúró fájdalmat éreztem meg a hasamnál. Előfordult már néhányszor hogy a ennyire szúrt a sebhelyem, ugyanis az is van a baleset miatt. Igaz szépen begyógyultak. Lehet a tánc miatt fáj most újra. A fájdalomra felszisszenek és meggörnyedek. Matt az ajtóból fut vissza hozzám.

-Jól vagy?- kérdi ijedten.

- Persze, csak a hasam.- mondom fájdalmasan.

- Gyere feküdj le!- segít az ágyhoz. Elfektet, eltűr egy tincset a fülem mögé,és együttérzően rám mosolyog.- Így jobb?

- Igen, köszönöm.- hálásan nézek rá.

- Akkor most hagylak pihenni.- áll fel.

-Nem maradnál itt mégis?- kérdezem meg.

-Szívesen. - mosolyog, és lefekszik mellém. Egymás felé fordulunk, és csak némán nézünk egymás szemébe.

- Nem kéne még egy kis ideig hanyagolnod a táncot?- kérdi kedvesen.

- Lehet, de nem akarom. Vissza kell rázódnom. Jessica nem bírja egyedül annyi csoporttal. Muszáj visszatérnem. Biztosan sokat dolgoztam hogy ilyen jól menjen,most nem engedhetem hogy tönkre menjen.- mondom Mattnek.

- Megértem Lisa, de az egészséged fontosabb. Ha rosszul leszel,jó ideig nem tudsz majd dolgozni.- magyarázza.- Nem szeretném ha visszakerülnél a kórházba.- nézett a szemembe.

-Miért?- kérdeztem suttogva.

-Mert hiányoznál.- mondta, majd közeledni kezdett. Beletúrt a hajamba, és lágyan megcsókolt.