Ne kérdezz! [Befejezett]

95.

- Amynek és apádnak hogy akarod elmondani?- kérdezte.

- Pár nap múlva kész lesznek a képek,és átviszem megmutatni nekik.- vigyorogtam.

- Ez jó. Kíváncsi vagyok leesik-e nekik egyből, és hogy milyen fejet vágnak majd.- mondta mosolyogva Matt.

- Igen,én is. Bella kicsim, addig te se mond senkinek jó. Bízhatok benned?- néztem hátra a kocsiban.

- Igen anya.- bólintott. Mivel gyerek még, így véletlen is kikotyoghatja, tehát csökkentem néhány napig a találkozást a többiekkel.

Hamar dugába dőlt ez a tervem, mert amikor haza értünk Kevin várt minket a kicsikkel az udvaron. Sajnos Mattnek mennie kellett dolgozni,így ki sem száll az autóból.

-Szia Kevin. Mi járatban?- nyitottam az ajtót.

- Gondoltam átnézünk hozzátok. A kicsik is szeretnek itt lenni veled,és Bellát már egy hete nem láttam.- magyarázta.

- Jól van. Gyertek be!- pakoltam ki a kezemből.

Teltek múltak az órák, és teljesen idegesített már hogy Kevin itt van. Épp az egyik kislánnyal játszottam a kanapén ülve,amikor leült mellénk.

-Olyan mintha csak Bellát tartanád a kezedben. Igaz ő kisebb volt, amikor a ugyan így játszottál vele. Régi szép idők. Hiányzik,ami akkor volt.- nézett a szemembe.- Te is hiányzol.- mondta, majd minden előjel nélkül megcsókolt. Nem csókoltam vissza, hanem ellöktem magamtól, majd észre vettem Mattet az ajtóban.

- Te nem vagy normális.- kiabáltam  Kevinnel.- Matt ez nem az,én nem.- néztem rá kétségbe esve.

- Kevin húzz innen jó!?- mondta türtőztetve magát Matt.

- Ő nem akarta, én estem neki.- vett védelmébe.

- Azt mondtam takarodj innen!- mondta már idegesen. Kevin felöltöztette a babákat, összeszedte a cuccait, és még elköszönt Bellától. Végül elment. Idegesen vártam hogy Matt mondjon valamit. A számat harapdáltam, és az ujjaimat tördeltem.

- Matt. Mondj valamit!- néztem rá félve.

- Mond el mi volt ez!- kérte, de nem nézett rám.

- Elkezdett a múltról beszélni, majd azt mondta hiányzok neki,aztán hirtelen lekapott. Ellöktem magamtól, és megláttalak téged.- mondtam el.

- Hiszek neked, de Kevin ne jöjjön többet ebbe a házba,és ne találkozzatok kettesben!- mondta határozottan.

- Így lesz Matt,ígérem. Szeretlek.- öleltem meg, és ő átkarolt.