Ne kérdezz! [Befejezett]

98.

Ma van a szülinapom. Vidáman ébredtem, nyolc hetes magzatommal a méhemben.  Szépen kisminkeltem magam, oldalra fontam a hajam és szépen öltöztem. Egy pillanatra megálltam, mert anyám jutott az eszembe. Ne haragudj hogy nem csak a gyásznak élek anya, de a mi életünk folytatódik és babám lesz. Tudom hogy nem fogsz haragudni ha boldog vagyok. Miután így megbeszéltük, mentem Bellát kelteni. A szobájába érve megdöbbentem. Nem volt bent. Siettem a nappaliba,hát ha ott van.

- Jó reggelt édesem!- mosolygott Matt a konyha pult mögött.

- Jó reggel! Hát ti?- érdeklődve néztem rájuk,mert hogy Bell már az asztalnál ült.

- Gondoltuk reggelivel várjuk a szülinapost.- csókolt meg,amikor mellé értem.

- Köszönöm.- vigyorogtam.

- Boldog szülinapot anyukám!- futott hozzám Bell egy lappal a kezében.

- Köszönöm kicsim.- puszilgattuk meg egymást,majd megnéztem a papírt. Egy szép rajz volt rajta, amit szerintem csak a lányom tudta hogy mi.- Ez nagyon szép kicsim.- mosolyogtam. Reggeliztünk, majd társasoztunk együtt. Amyék is átjöttek,és már csak apánkat vártuk. Meg is érkezett, csak hogy hozta Kevint is.

- Nyugi szívem,nem lesz baj. - öleltem át Mattet.

- Remélem is,mert nem állok jót magamért.- mordult fel idegesen.- Ne haragudj,nem rontom el ezt a napot! Már meg is nyugodtam.- mosolygott rám.

- Sziasztok.- léptek be a házba.

-Sziasztok.- köszöntünk vissza.

- Hogy van a szülinapos?- vigyorgott rám apám.

- Nagyon jól,köszönöm.- mosolyogtam.

- Boldog szülinapot kicsim!- ölelt meg, majd átadott egy dobozt.

- Köszi, ez mi?- néztem rá.

- Hát ajándék.- nevetett. Kibontottam és egy ruha volt benne. Értetlenül néztem rá.- Ez még anyádé volt, akkor vette amikor kiderült, hogy veled várandós.- mesélte.

- Te terhes vagy?- döbbenten nézett rám Kevin.

- Igen, a második hónapban vagyok.- mondtam nyugodtan, és büszkén.

- Nem is tudtam, gratulálok.- mosolygott, de nem tűnt őszintének. Sőt,mintha bántotta volna a hír.

- Köszönjük!- mondta Matt, egy győztes vigyor kíséretében.

- Te, mi volt ez a jelenet?- kérdezte suttogva Amy,majd félre húztam.

- Kevin múlthéten megcsókolt, és azt mondta hiányzom neki.- a nővéremnek leesik az álla.- Ráadásul Matt is látta. Képzelheted.- meséltem.

- Ez hülye. Mit képzelt?- kérdi Amy.

- Nem tudom, de Mattel mindent megbeszéltünk.- mosolyogtam.