Ne kérdezz! [Befejezett]

67.

-Bella? Biztos ez?- kérdezem döbbenten.

-Igen hölgyem. Azt szeretném kérni önöktől,hogy ne zaklassák fel a beteget.  Egyesével menjenek be hozzá. Stabil az állapota de, bármi megtörténhet. Jobb ha nem izgatja fel magát.- magyarázta az orvos. Az én gondolataim pedig csak ott jártak, hogy vajon miért emlegeti a kislányom.

- Hogy vagy?- ül le mellém Matt,és átkarol.

- Nem is tudom.- mondtam.

- Hogy van az édesanyád?- érdeklődött,mert eddig nem volt itt. Telefonokat intézet, mert ma egyikünk sem megy dolgozni.

- Stabil az állapota, de nem izgathatja fel magát. Ami most fura,hogy Bellát emlegeti.- meséltem el.

- A kislányod? Miért?- nézett rám ugyan úgy értetlenül, mint ahogy most én látom a dolgokat.

- Nem tudom. Talán csak még egyszer bocsánatot akar kérni.- mondtam.

- Menj be hozzá! Hát ha kiderül mit szeretne.- javasolta Matt.

-Az a baj ha felzaklatom, abba bele is halhat.- sóhajtottam.

-Sajnálom kicsim, én nem tudom akkor hogy mi legyen.- ölelt magához szorosabban.

-Lisa!- szólított meg apám.- Menj be anyádhoz! Csak téged szólongat.- mondta.

-Amy nem mennél te?-néztem rá.

- Ha téged hív neked kell menned.- mondta szomorúan. Látom rajtuk hogy nem esik jól nekik hogy csak engem akar látni,vagy legalábbis beszélni velem.

-Úgy érzem,most jobb ha te mész be.- nem ellenkezett tovább, be ment hozzá.

- Lisa! Gyere már! - jött vissza Amy.

- Mi a baj?-indultam el.

- Minden áron beszélni akar veled.- siettünk vissza anya szobájába. Megálltam az ágya mellett. Amy az ajtóban állt. Leültem anyánk mellé egy székre. Megfogtam a kezét. Felém fordult, és a szemei bűntudatot, sajnálatot tükröztek. Csak nézett rám bele a szemeimbe. Féltem,és ezt ő is láthatta. Az ajtó felé pillantott Amyre. Az ép karjával jelzett neki, hogy jöjjön közelebb.

- Itt vagyunk melletted. Most csak az a fontos hogy meggyógyulj.- mosolyogtam rá, pedig sírni tudtam volna.

-Bel- bell-a.- szinte könyörgött a szemével, hogy értsem mit akar.

-Anya. Bella meghalt,- hunytam le a szemem.- nem te tehettél róla. Nem haragszom.- néztem rá őszintén. Ő a kezével kezdett hadonászni.- Mi a baj?

-Hívok egy orvost!-szaladt ki Amy,mert a gépek csipogni kezdtek.

-Anya nyugodj meg! Kérlek!- kezdtem el sírni.