Ne kérdezz! [Befejezett]

4.

Még az nap elmondtam a csoportnak,hogy szombaton jelenésünk van,tehát arra a napra ne tervezzenek semmit. Legalábbis míg pontos időt nem tudunk. Kevint megkértem, hogy a mixünk végét- amire már begyakoroltuk a koreográfiát- cserélje le a Bruno Marsra.

A héten legalább negyvenszer elpróbáltuk a számot,hogy tökéletes legyen. Ahhoz hogy jól is nézzen ki,vennem kellet fellépő ruhát. Volt már egy, vagy két garnitúra de,ez a nap mégis csak a nővéremről fog szólni.
Most lesz a fő próba,holnap pedig az eljegyzés. David hívott,még a hét közepén,hogy délelőtt 11 órakor érkezik majd Amy. A nap további részére pedig bulit szervez, ahova meg is hívott. Természetesen vihetem Kevint is,meg akit szeretnék. Ezért viszem magammal Emilyt,aki a legjobb barátnőm és egyben a táncos társam, Kevin fellépésein. Ez olyan másod állás féleség.

Megérkezett David. Leültettem az egyik padra,hogy onnan figyeljen.

- Szóval, én úgy gondoltam,hogy mint ajándék csak később mutatnám meg magam,addig csak a háttérben táncolnék.- vázoltam fel neki az ötletem.

- Rendben. Nekem megfelel.- vigyorgott. Szinte már látni, hogy most is mennyire izgul a holnapi nap miatt. Talán még sem annyira biztos a dologban, mint mondta?

-Oké. Akkor kezdjük.- mondtam ki hangosabban az utolsó mondatot, hogy a lányok is hallják. Mindenki beállt a helyére.

Elindult a zene és az első három lány táncolni kezdett. Úgy egy perc után,a hátuk mögé befutott még négy lány, és csatlakozott. Ez így ment, míg mind a huszan nem táncoltunk. Majd előre sétáltam és ott táncoltam tovább. A végén megszólalt az ismert zene. Úgy gondoltam a végén mind letérdelünk,és a kezünket kinyújtjuk mintha egy dobozkát tartanánk a kezünkben. Ezzel vége is lett a számnak.

- Mit szólsz?- érdeklődtem Davidnél,közben folyt rólam a víz és kapkodtam a levegőért.

- Nem túl hosszú?- kérdezte.

- Nem. Tudom hogy rövidebb szokott lenni de,szerintem ez így jó.- mondtam most már normalizálódott légvétellel.