46.

3.6K 242 4
                                    

-Szia.- vettem fel a telefont. Matt érdeklődve rám nézett,majd visszafordult a tévé irányába.

-Szia. Hogy vagy?- kérdezte.

- Jól köszönöm. - válaszoltam. Furán éreztem magam. Matt mellettem, Will a telefonban.

- Lenne kedved átjönni beszélgetni?- kérdezte kedvesen.

- Hát lehet róla szó.- nem tudom mért akarok átmenni de, mondtam hogy adok neki is egy esélyt. Amúgy is jól esne a friss levegő.

- Akkor átmenjek érted?

- Nem kell, szeretnék sétálni. Jót tenne a friss levegő.- válaszoltam.

- Rendben akkor várlak. Szia.

-Szia.- letettem.

-Ki volt az?-érdeklődött Matt.

-Csak Will.

-Áh,szóval velem nincs kedved semmihez, ha ő hív akkor már igen?- vágta be a durcást.

- Csak beszélgetni akar. - mondtam.

- Velem is lehet beszélgetni.- nézett a szemembe de,egyből el is fordította a fejét.

-Féltékeny vagy?- tettem fel a kérdést.

- Mi? Dehogy. Nem vagyok. Miért lennék?- kapcsolta ki közben a tévét.

- Mert úgy tűnik.- adtam választ.

- De nem vagyok. Féltelek, mert legutóbb is rosszul lettél a közelében.- magyarázta.

- Hát mert fáradt voltam de,most már jól vagyok Matt.- álltam fel az ágyról.

- Amy azt mondta én vigyázzak rád, nem pedig az a Will.- hadonászott, már ő is állva.

- Értem Matt de,én szeretnék átmenni hozzá.- kezdtem felhúzni magam.

- Miért? Táncolni? Vagy csak befejezni amit elkezdtetek itt a kertben?- kérdezgetett hevesen. Vajon mire gondol? Arra emlékszem hogy Will majdnem megcsókolt de,ezt látta volna Matt is? Vajon leskelődött utánunk?

- Most akkor mégis féltékeny vagy?- kérdeztem,és közben széttártam a kezem.

- Nem.- vágta rá feszülten.

- Akkor mért zavarna ha megcsókolna?- néztem rá kérdőn. Nem válaszolt csak nézett rám. Nem vártam tovább, kisétáltam az ajtón és összeszedve magam elindultam Willhez.

-Lisa várj! - szólt utánam Matt,és már ott is volt mögöttem. Még a házban az ajtónál utol ért. Nem mondott semmit,csak a szemembe nézett. Hirtelen gyorsabban vert a szívem. Már kérdezni akartam zavaromban de, nem kellett. Megfogta a fejem és magához húzott, hogy megcsókolhasson. Másik kezével a derekamnál tartott. Még szerencse, mert lehet összeestem volna.  Csókja édes volt,követelő de érzéki. Nyelveink tánca teljesen feltüzelt. Úgy kívántam most őt, mint eddig még soha.

Ne kérdezz! [Befejezett]Where stories live. Discover now