Rockstar a párom [BEFEJEZETT]

9.

Kora reggel a nap sugarai ébresztettek, mivel elfelejtettem este lehúzni a redőnyt. Ma péntek van az utólsó tanítási nap a héten. Elvileg ma kapom ki a házidogámat.

Álmos fejjel kutattam az ágyamon a telefonomat keresve. Mikor megpillantottam a kijelzőt és azt, hogy mennyi az idő, azonnal kipattantak a szemeim.
Fél 9. - Elfogok késni! Az órám 9-kor kezdődik és én még sehol sem tartok.

Gyorsan kikászálódtam az ágyból, megmostam az arcomat, fogat mostam, aztán amilyen gyorsan csak tudtam felöltöztem. Magamra kaptam egy kopott farmer nadrágot, egy fekete hosszú ujjú pulcsival. Felvettem a kabátom, elővettem a táskámból a kocsikulcsot, és az ajtóm felé indultam.

Nagyban tartok a kocsimhoz, amikor szembesülök a ténnyel... - - Hát én ezt nem hiszem el, hogy lehetek ekkora balfék!! Tegnap Andy jött értem, a kocsim pedig a suli parkolójában maradt. Annyira elterelődtek a gondolataim, hogy eszembe se jutott visszamenni érte, vagy legalább ne haza, hanem a sulihoz vigyen el.

- Remek! Most mit tegyek? 10 perc múlva bent kell lennem..

Felhívtam Lizát, de csak a hangposta jelzett. Senki más nincs a közelben aki elvigyen. 

Görgettem a telefonomban, ami egyszercsak Andy nevénél állt meg.
- Hívjam fel őt? Ah, biztos nem fog elvinni. Van jobb dolga, minthogy engem fuvarozgasson.
Az órára pillantottam és megláttam, hogy vészesen fogy az idő.
Mindegy lesz ami lesz, felhívom.

A telefonja kicseng.
Elég gyorsan fel is vette.

- Igen tessék?
- Hallo! Én vagyok az Emily, egy hatalmas szívességre kérnélek ha benne vagy..
- Az attól függ, hogy mi lenne az
- Gyere értem kérlek, elkésem a suliból.
- Azt hittem van kocsid. - nevetett fel a telefonban.
- Van, vagyis most nincs de majd ezt később magyarázom el. Akkor eljössz?
- Igen. Sietek.
- Oké köszi, minél kevesebbet kések annál jobb.
Le is rakta a telefont.
Vártam körülbelül 10-15 percet,majd megérkezett.

Nem szállt ki a kocsiból, csak intett, hogy szálljak be.

- Szia! Köszi, hogy eljöttél.
Rám nézett és nevetve mondta
- Nincs mit!
- Mégis mért nevetsz?
- Ott hagytad a sulidnál igaz?
- Ahj igaz. De ez nem vicces tudod? - kellő komolysággal néztem rá, majd belőlem is kitört a nevetés.
- Szóval ennyire velem voltál elfoglalva és csak rám tudtál gondolni a kocsid helyett. - kacsintott rám, egy rafinált mosoly kíséretében.
- Haha. Roppantul vicces vagy meg kell hagyni.. - nem akartam azt mondani, hogy teljesen igazad van, még a végén el szaladna vele a ló. Vagy egész egyszerűen magamnak sem merem bevallani.
- Nyugi, nem szívom a véred.
- Azt megköszönném.

A beszélgetésünkben leginkább a szarkazmus dominál.

Nem sokkal később leparkoltunk az iskola parkolójába.

- Mégegyszer kössz!
- Egy-egy. Viszonoztam amit te tettél. Semmiség.
A fejemmel bólintottam, kiszálltam a kocsiból majd intettem neki.

Beérve a suliba, felrohantam a második emeletre, ahol az órám van.
Levegőt kapkodtam, mire felértem. Megláttam, hogy a csoporttársaim a folyósón állnak.

-Hali! Kérdeztem meg az egyik lányt. - Mi a helyzet? Miért álltok itt?
-Fitz tanárnő késik.
Ez remek! Ezért ekkora húhót.. Simán jöhettem volna gyalog is, ha ezt tudom. Najó igazából mit álltatom magam? Örülök, hogy végül így alakult és Andy hozott el.

Majdnem az óra végére megérkezett a tanárnő. Csak annyira volt ideje, hogy a dolgozatokat kiossza, ezért a terembe sem mentünk be.

- Szép munka Emily! Gratulálok! - mosolygott rám, elismerő pillantással
- Köszönöm szépen!
A dolgozatomra pillantottam majd megláttam a lap bal felő sarkában a piros tollal írt jegyet. "A".

A hátramaradt óráim viszonylag gyorsan elteltek.

A parkoló felé indultam a kocsimhoz.

Beszálltam és hazaindultam.

Útközben a rádióban Andy saját dala szólt a " Put the gun down". Onnan tudom, vagyis sejtem, hogy ez a címe, mert a refrénben ez hangzik el a legtöbbször.

- Lehet ez valami égi jel akar lenni, hogy mégis belemenjek Andy kis barátnősdi játékába? Nem az nem lehet. A szám felénél inkább csak kikapcsoltam a rádiót és zene nélkül folytattam az utat.