17.

3.6K 130 2
                                    

Nem terveztem, hogy a hétvégére, hogy a szüleimnél maradok, de elég gyorsan elment a nap, és jól is éreztük magunkat.

Este nyolc van. Andy már több mint két órája elment. Éhes lettem, pedig nemrég volt vacsora. Valami édesre vágytam, ezért lementem a konyhába, hogy keressek valami nasit.
Kinyitottam a felső konyhaszekrényt, majd levettem a polcról egy doboz oreo kekszet.

Felbattyogtam a lépcsőn, és a szobámba mentem.

Amint beléptem az ajtón, a telefonom pittyegett.
Az üzenet Andy-től érkezett.

" Végeztem, indulok hozzád!"

Ettől az üzenettől kicsit megdobbant a szívem. Olyan, mintha tényleg egy pár lennénk. Olyan valóságos ez az egész. Lehet, hogy próbálom magammal elhitetni, hogy csak megjászuk az egészet, ne gondoljak semmi komolyat a dolgok mögé.

Az üzenetre válaszoltam

" Mikor érsz ide?"

A válasz hamar meg is érkezett

" Fél óra és ott vagyok. Ne aludj be!"

Erre már nem válaszoltam, csak hanyat dőltem az ágymon, és mosolyogtam, mint egy idióta.

Egy tíz percig feküdtem még az ágyamban, majd lementem inkább a nappaliba és ott vártam Andy-t.

Anyáék már aludtak, nem akartam, hogy felébredjenek arra, hogy Andy megérkezik, ezért írtam egy üzenetet neki.

" Szia! Ha ide értél csak kopogj, anyáék már alszanak."

" Én is így akaram. Gondolat olvasó vagy!"

Amíg vártam, a telefonon játszottam. Nem kellett sokat várakoznom, ugyanis kopogtak az ajtón.

Gyorsan odamentem az ajtóhoz, kinyitottam, a szám tátvamaradt.

Egy csokor vörösrózsával a kezében állt az ajtóban. Csak nézett rám ragyogó kék szemévél, és 100 wattos mosolyával. Nekem is mosolyra húzódott a szám, örültem a virágoknak, na meg persze neki is.

- Virágot a virágnak! - nyújtotta át nekem a csokrot. Átvettem tőle, és egy nagy öleléssel köszöntem meg. Az ölelés végén megfogta az arcomat a két kezével.
Azt hittem abban a pillanatban, hogy megfog csókolni, de nem így lett, vagyis nem úgy.
Egy lassú, érzéki puszit adott az arcom egyik felére, amitől a szívem csak hevesebben vert a szokottnál.
Csillogó szemekkel nézett rám, én meg szerintem megint elpirultam, mert az arcom rettentően égett.

- Megint elpirultál! - nevetett fel.
Legközelebb máshol csókollak meg, meglátjuk milyen lesz az arcod!
- Haha vicces vagy! Csak melegem van jó!?
- Jólvan jolvan. - hagyta abba a "szekálásom". Mindenki alszik igaz?
- Igen, menjünk fel a szobába vagy maradjunk a nappaliban?
- Ahogy te szeretnéd, nekem teljesen mindegy.
- Akkor menjünk inkább fel.

- Hol fogok aludni? - kérdezte tőlem, mire a választ én sem nagyon tudtam, mivel csak egy ágy van a szobában, plusz egy kanapé, de azon nem lehet aludni, túl kicsi egy embernek. Főleg Andy-nek kicsi, a maga 190 centijével..

- Nemtudom, aludj az ágyamba. - nem gondoltam át teljesen ezt
- Nem zavar?
- Nem, miért zavarna? Csak alszunk. Különben meg, hogy higyjék el a szüleim, hogy együtt vagyunk, ha még együtt sem alszunk?
- Igazad van. Legyen ahogy szeretnéd.

A szobámból vezetett egy ajtó a fürdőszobához.

- A zuhanyzó mellett találsz fürdőköntöst.  - mondtam neki, miközben kiindultam a szobából. - Hozok apa szekrényéből valamit, amit felvehetsz.
- Nem fog érte szólni?
- Biztos vagyok benne, hogy nem. Vagy hát kitudja, lehet leszedi a fejed reggel.. - ugrattam. - Bízd rám.

Apa még fent volt, épp könyvet olvasott. Kopogtam az ajtón halkan.

- Nem gondolod, hogy sokat olvasol?
- Ez egy nagyon jó könyv, holnapra végzek vele, utána átadhatom, ha szeretnéd! Mit szeretnél kincsem?
- Inkább kihagynám, nem szeretem a krimit.. - néztem a könyv borítójára. - Apa, nem gond, ha viszek Andy-nek ruhát a szekrényedből, amiben alhat?
- Nem kincsem, vegyél nyugodtan.

Halkan odasétáltam a szekrényhez, nehogy felébresszem anyut, majd egy pulcsit es egy pizsi nadrágot vettem ki.

- Köszi! Jóéjszakát apa! Szeretlek! - csücsörítettem az ajtóban kifelé menet.
- Jóéjszakát Em! Én is szeretlek! - mondta suttogva.

Andy már zuhanyzott, ezért leraktam az ágy szélére a ruhát.

Amíg a fürdőszobában tevékenykedett, addig átöltöztem pizsamára.
Egy fekete rózsaszín szives pizsamára esett a választás. Egy pár ruhát itthagytam arra az esetre, ha itt alszom a szüleimnél, ugyhogy nekem ebben szerencsém volt.

Ültem az ágyban, magamra húztam a takarót. Andy végzett.

- Ah, köszönöm a ruhát. Remélem nem okozok vele gondot.
- Ébren volt még apa, elkértem tőle, neparázz!
- Nos, akkor rendben. Majd reggel megköszönöm. - Megyek és átöltözöm.

Mire visszaért én már lefeküdtem, arra vártam, hogy ő is jöjjön.

Mellém feküdt, az illata friss volt.  Fura érzés fogott el. Még senki nem aludt mellettem, nem hogy egy fiú. Csak feküdtem, szinte mozdulatlanul egy darabig.

- Álmos vagy?
- Igen, egy kicsit. - válaszoltam, közben ásítottam egyet.
- Aludj csak, én is alszom.
- Rendben. Jóéjszakát! - az ajtóm felé fordultam.
- Jóéjszakát Emily!

Ő is oldalra fordult, de úgy éreztem, arra az oldalra amerre én.
Nehezen csuktam le a szemem, a szívem kalapált a szokatlan helyzet miatt.

Már majdnem elaludtam, amikor éreztem valamit.
Egy kar volt az, ami a derekamra simult. Ugyan takaró felett, de éreztem, hogy átkarolt.

A szemem kipattant. Meglepődtem, de jólesett. Rá néztem féloldalt. A szeme csukva volt. Olyan édesen aludt. Biztos nem tudatosan ölelt át. A kezemet kiszedtem a takaró alól és az övére tettem. Olyan nyugtató volt a karjai között.

Rockstar a párom [BEFEJEZETT] Where stories live. Discover now