Rockstar a párom [BEFEJEZETT]

80.

Emily

Másnap reggel egyedül ébredtem fel az ágyamban. Adam nem volt mellettem.
Egy üzenetet hagyott az éjjeli szekrényen.

"Nem akartalak felébreszteni, de ma korán be kellett mennem az irodába. Ne haragudj! Szeretlek baby"

Ez van, nincs mit tenni. Pedig nem szerettem volna egyedül reggelizni.

Egy tálba tettem a kedvenc műzlimből, és bekapcsoltam a tv-t háttérzajnak.

Épp egy interjú ment. Kezdetben nem figyeltem rá, hogy miről is van szó pontosan, de hirtelen felfigyeltem..

- Tehát azt állítod, hogy nem tudod mi is volt az oka, hogy Emily Rogers, a volt kedvesed kórházba került? - kérdezte a műsorvezető nő a kamera másik felén ülőt, Andy-t.

Az arca kifejezéstelen volt, semmi érzelem nem volt látható rajta.
Egy fekete bőrdzseki és hozzá illő farmer volt rajta egy fehér felsővel.

Letettem a reggelim a pultra, majd hangot adtam a tv-re.
Nem szerettem volna, ha megtudnák ez okát az emberek.

Kis tűnődés után válaszolt.

- Nem. Sajnos nem tudom az okát. Akkor már nem voltunk együtt Emily-vel.
- Látogatóba voltál a kórházban? Ott sem mondtak semmit? Csak, mert sokan azt hiszik, neked is közöd van az esethez..
- Nem fogadhatott látogatókat, ezért eljöttem.. Értelemszerűen.
- Mióta váltatok szét?
- Elég hosszú ideje már.
- Mi volt az oka?

Andy kezdett feszült lenni, mégha mások nem is vették rajta észre, én észre vettem.

- Elkövettem egy hibát, amit nem tudtam helyrehozni. - szegezte le a fejét egy pillanatra
- Gondolom azt a bizonyos hibát nem szeretnéd elmondani..
- Ami történt megtörtént, ha el is mondanám a hibát, akkor sem változna semmi.
- Szereted őt igaz? Látszik a szemeiden, ahogy róla beszélsz..

Tekintete egyenesen a kamerára szegeződött.

- Mondanám, hogy nem, de az hazugság lenne. - a szemembe hirtelen egy könnycsepp szökött, amin én is meglepődtem - Szeretem.. Szeretlek Emily, ezt soha ne feledd, semmi nem változtathatja meg ezt a tényt. Még, ha nem is velem, de kívánom, hogy légy boldog!

Nem tudtam hirtelen mit gondoljak.. Furcsa érzések kavarogtak bennem, megmagyarázhatatlanok.

Le kell zárnom a múltat, de így elég nehéz, ha mindenhol felbukkan.

Kicsit már kezd az is unalmas lenni, hogy folyton csak az érdekli őket, hogy vajon miért kerültem kóházba. Az legyen az én dolgom. Nem tartotik senkire sem, nincs szükségem senki sajnálatára, vagy kárörvendőségére.. Csak hagyjanak békén végre.

Kikapcsoltam a televíziót, majd felöltöztem és indultam is a munkába.

- Szia! - nyitottam be Adam-hez
- Szia drága! Gyere csak.!

A háta mögé mentem és a vállára hajtottam a fejem.

- Jól vagy? - kérdezte
- Igen, miért?
- Csak érdekelt. - az ölébe ültetett
- Miért jöttél be olyan korán? Veled akartam reggelizni..
- Elszúrtak valamit az adatbázisban, azt hozom helyre. - mutatott a laptopjára
- Ez bonyolultnak tűnik..
- Mert az is.. Amíg meg nem oldom, addig nem tudunk rendelést leadni másoknak..
- Tudok valamiben segíteni? - simítottam meg a vállát
- Azt hiszem igen..
- Mi lenne az?
- Adj egy csókot!
- És az segít megoldni a problémát? - nevettem
- Nem, de jobb lesz a kedvem.. - csücsörített - Csak egyet.. - megcsókoltam
- Máris jobb!
- Bolond vagy! Na mindegy, hagylak is, megyek az irodámba.
- Ne menj még! - húzott vissza - tetszik ez a ruci.. - Húzta végig az ujját a combomon. Egy szürke egyberészes szoknya volt rajtam, egy fekete dzsekivel és bokacsizmával.
- Kölcsön adjam? - kérdeztem, mire felnevetett
- Hát..előbb vedd le, aztán meglátjuk mit kezdek vele..
- Sajnálom, de jelenleg nem kaphatod meg amit akarsz.. - nyomtam a fejem a homlokához, mire megszorította a lábam
- Na és később? - csókolt meg
- Erről később tárgyalunk.. Most mennem kell. - levettem a kezét a  combomról, majd felálltam
- Ah, mellesleg új asszisztensed van!
- Igazán? Ki az?
- Pillanat, szólok neki! - kezébe vette a telefont - Nina, gyere fel az irodámba.
- Nem kellett volna Adam, a végén ez a lány is belédszeret, és én leszek a hibás, amiért nem lehetsz az övé.. - tettem karba a kezem. Adam fordult egyet a székében, majd hozzám sétált.
- Nos, akkor rávesszük, hogy szálljon be a buliba.. Hármasban még soha nem csináltam.. - próbált hergelni
- Bunkó..! - ütöttem tréfásan vállba, majd hirtelen megjelent Nina.

Nina nem éppen úgy nézett ki, mint a divatmodellek. Nem szeretnék senki felett ítélkezni, ezért nem is mondok többet róla.

Adam felnevetett, én se bírtam ki és egy kicsit én is csatlakoztam.. De csak egy kicsit, majd a fülébe súgtam.

- Biztos vagy te ebben? - a nevetést alig bírta vissza tartani
- Najó, nem.. - Nina felé nézett - Nina, őt itt Emily Rogers, akit említettem. Amit kér azt te megcsinálod, érthető? - elég határozott volt.

A lány megigazította a szemüvegét, majd válaszolt.

- Igen, főnök úr!
- Mrs. Rogers megmutatja a helyed. Igaz? - nézett rám cseles mosollyal
- Hogynee..-válaszoltam,majd mint aki komolyan veszi a dolgát kinyitottam az ajtót Nina előtt.