Rockstar a párom [BEFEJEZETT]

141.

3 hónappal később

Andy

- Fiam, készen állsz? - kérdezte
Fred reggel az utolsó napomon a börtönben
- Már vártam ezt a napot.
- Azt a fickót, aki elvette a nődet, bosszuld meg! Nem hagyhatod! - elmosolyodtam ezen.
- Meglátjuk főnök!
- Biersack, idő van! - szólt be a fegyőr
- Azt hiszem itt az ideje könnyes búcsút venni.. - indultam felé egy baráti ölelésre
- Megkedveltelek kölyök! Vigyázz  magadra kint. Pár év és  szabad leszek, akkor majd meglátogatlak!
- Alig várom Fred! Örülök, hogy megismerhettem!

Vissza adták a holmimat távozás előtt. Fura volt újra magamon érezni a karórám, a jól megszokott bőrdzsekim. Új embernek éreztem magam.

Kilépve a kapun, végignéztem Los Angeles utcáján. Csendes volt. Fellélegezhettem végre.
Eljött az ideje, hogy megtegyem, amit kell.

- Haver! - jött az ügyvédem elém
- Benett, mit keresel itt? - kérdeztem
- Csak látni akartam, ahogy szabadulsz.
- Uhum, ne csábíts! Hallgatlak.. - sejtetős tekintete volt
- Hova akarsz most menni?
- Haza, a házamba.. Utána meglátom.
- Ami azt illeti nekem más gondolatom van.
- Mi? Mire célzol? - átnyújtott egy cetlit, rajta egy címmel
- Ez? Az amire  gondolok? - néztem rá meglepetten
- Pontosan. Itt él Emily, és a lányod Adam Jones-sal.
- Ez szuper,de nem lephetem meg őket..ez túl gyors lenne. Lassan akarom beadagolni a dolgot. Ugye senki nem tudja, hogy ma szabadultam?
- Nem, és hogy ez így is maradjon intéztem neked egy helyet.
- Hol?
- Vagány. Csendes. A várostól távol, hatalmas fallal körülvéve.
- Falak? Az jó lesz! Mondd a címet!
- Adam Jones birtoka mellett van. Közel a családodhoz.
- Szivatsz! Komolyan beszélsz??
- Komolyan. Amíg börtönben voltál intéztem ezt-azt. Este viszlek el a megadott címre. Nem leszel egyedül. Egy Mason nevű fickó lesz a házban.
- Mit keres ő ott?
- Jones piszkos ügyekbe kezdett, pontosabban fegyverkereskedésbe. Mason egy emberem, aki segíthet neked. Adam-nek szüksége van valakire, aki a fegyvereit szállítja. Meg is beszélték az első szállítmányt.
- Mi a terved ezzel?
- Innentől a te kezedbe adom. Azt csinálsz, úgy bosszulod meg, ahogy akarod.
- És, ha megint itt kötök ki?
- Bízd rám. Nem fog megtörténni!
- Köszönöm Benett! Isten vagy!
- Dehogy, csak segítek, hogy Jones-nak üssön a karma! Megkapja a magáét!
- Így legyen!

Emily

Három hónap hosszú idő. Elég idő eltelt már, ahhoz, hogy bemenjek a céghez dolgozni.
A ruhagyártás kicsit lemaradt az eddigiekhez képest.

Belépve megpillantottam Barb-ot. Dühös voltam, rá se akartam nézni, ezért gyorsabb tempóra váltottam, majd a lifthez siettem.

- Emily! Hová sietsz? - kiabált utánam, majd ő is a lifthez futott, aztán a kezével megállította a már éppen csukódó liftajtót.

- Menekülsz előlem? - kérdezte
- Menekülök? Mit látsz az arcomra írva Barb?
- Dühös vagy?
- Telitalálat!
- A levél miatt igaz? Ne haragudj, de Adam letámadott,színte megérezte, hogy készülök valamire. Azt mondta kirugat, ha nem beszélek..
- Benned bíztam. Te voltál az utolsó reményem Barb. Jobb színésznek hittelek..
- Sajnálom! Oda kellett adnom.
- Mostantól a cukrászda ügyeit intézed. Szólj kérlek Carla-nak, hogy jöjjön az irodámba!
- Mi? Lecserélsz? Ő lesz az asszisztensed?
- Azt mondtam, hogy szólj neki! Te pedig pakold össze az emeleten a cuccaid. A földszinten kapsz egy asztalt. Gondolom elég lesz neked. - kinyílt a lift ajtó
- De.. Emily..

Kisétáltam, mintha életem legkönnyebb dolgát tettem volna.
Igazságos voltam most?
Jelen pillanatban, úgy hiszem, a legjobban cselekedtem.
A bizalom számomra fontos dolog. Meg is válogatom ezentúl ki az, akiben megbízom.