Rockstar a párom [BEFEJEZETT]

167.

Emily

Láttam azt a lányt, akit Rita említett.
Valóban gyönyörű.
A kapunál messzebb nem hagyta el a birtokot, valószínűleg Andy befogadta őt.

Nem akarok belegondolni ebbe az egészbe többet, mivan, ha mégsem úgy van, ahogy Rita állítja?
Nem hiszem el, hogy Andy ilyen lenne. Mit is várok? Én adtam ki az útját, magamnak is köszönhetem.

- Ugye nem akarsz bemenni dolgozni? - kérdezte Adam a hálószobába
- De.
- Egy napja jöttél ki a kórházból. Ne hülyéskedj.
- Járni tudok. Dolgoznom kell! Ha engedsz, ha nem.. Én megyek.
- Nem!
- Mitől féltesz? Andy-től? Ha jobban megnézed, már nincs mitől féltened. Mindenkinek megvan a saját élete.
- Hogy érted?
- Majd rájössz. - indultam le lassan a lépcsőn.
- Várj már.. Nem értem. - jött utánam
- Csak hagyj menni. Ne aggódj, itt vagyok, itt is leszek. Nincs mitől tartanod.
- Lányom, te meg hova mész ilyen állapotban? - Grace is csatlakozott kifelé jövet a konyhából
- Grace, dolgoznom kell. Sok a lemaradásom.
- Nem. Még a végén bajod esik. Pihenj!
- De..
- Nincs de. - mondta - Add azt ide.. - elvette tőlem a táskám
- Kérem..
- Menj fel. Viszek neked meleg levest. Ne erősködj kérlek.
- Pfuu.. Jolvan. Legyen..
- Emily.. - szólt Adam
- Igen?
- Én bemegyek helyetted.
- Nem, te csak intézd a saját dolgod. Holnap be fogok menni, akár tetszik, akár nem.
- Hát jó.

Másnap

- Így bejöttél dolgozni? - kérdezte Barb
- Hogy így? Jól vagyok, neaggódj.
- Ne haragudj, hogy nem mentem  be egyből a kórházba. Annyi itt a teendő. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de mióta nem vagy bent, ramatyul mennek a dolgok.
- Miért, mi a baj? Tudom, hogy sok a lemaradás.
- Lemaradás.. Az még semmi.
Nincs elegendő pénz, ahhoz, hogy a következő megrendelést teljesítsük.
- Mi az, hogy nincs?? Azt hittem van elég. - kezdtem megijedni
- Igaz, de mivel  késnek a szállítmányok, ezért folyamatosan kapjuk a visszamondó üzeneteket más üzletektől és kérik a pénzüket. A gyártás pedig ennek ellenére folyamatosan megy, gyűlik a ruha, de senki nem kér belőle. Az előre megrendelt egyedi ruhákat, pedig már tudjuk kivitelezni.
- Ez az én hibám.. Elhanyagoltam a céget..
- Mihez kezdjünk Emily?
- Megnézem pontosan mennyi pénzünk is van, talán elég lesz egy újabb reklámfilmre. Akkor újra indulna az üzlet.
- Már megnéztem Emily - nyitott ki egy dossziét. - Nézd. Ennyi az össz. - régen voltam ennyire csalódott munka téren
- Ez semmire sem elég.
- Mi lenne, ha kölcsönkérnénk?
- Kitől?
- Adam.. Úgy is a partnerünk.
- Nem. Nem kérem, hogy segítsen ki. Azt már nem. Megoldjuk valahogy, ha mégsem, akkor megy a slozira az egész cég. Csőd gyanús a helyzet Barb. Nehéz lesz ebből kimászni. Hányan mondták vissza a megrendelést?
- Szinte az összes, az első késés után.
- Hmm.. Lazsálnak szállítók, mi van itt?
- Ma be se jöttek már dolgozni.
- Ilyen nincs, komolyan mondom..
- Mi lesz most?
- Próbálj meg beszélni a megrendelőkkel, hogy mégis vegyék át az árut. Csak ezt lehet, ha nem jön be, más megoldás egyelőre nem jár a fejemben.
- Rendben.

Pár óra múlva Barb kopogott az iroda ajtómon.

- Gyere! - mondtam
- Beszéltem mindegyikkel.
- És?
- Egyetlen egy ment bele abba, hogy megvásárolja mégis a rendelt ruhát.
- És ez mennyit hoz?
- Keveset. Alig a veszteség negyedét.
- Ez nem jó..
- Emily, van még valami.
- Igen? - fogtam a fejem - Halljam, mostmár ennél rosszabb úgy sem jöhet..
- Kaptam egy e-mailt, miszerint közel 10.000 dollárnyi tartozásunk van, és haladéktalanul ki kell fizetnünk.
- Tessééék??! Mire tartozom ennyivel?
- Azt írja.. - nyújtotta felém a tabletjét - anyagok rendelése, korábbi helyek bérlése, fotózási költségek, valamint a modellek adózása. Pontosan minden részletezve.
- A pénzügyi felelős ilyenkor hol van??!
- Felszívódott egy ideje..
- Igen? És erről én miért nem tudok?? A főnökötök vagyok, nem így van?? Tájékoztatnotok kellett volna mindenről!
- Ezt én is csak most tudtam meg.
- Oké, de nem létezik, hogy senki nem tudta a cégen belül! Ki vagyok akadva.. - álltam fel hirtelen, mire erős húzódást éreztem a hasamon. - Sssz..
- Óvatosan.. - állt mellém Barb
- Hagyj.. Jól vagyok.. - támaszkodtam az asztalra
- Hívj össze mindenkit a nagyteremben. Öt percen belül mindenki legyen ott.