Rockstar a párom [BEFEJEZETT]

30.

Ki is értünk a tengerpartra, a többi alkalmazott már előkészítette a díszletet meg minden fotós kelléket, a modellek is fel voltak öltözve, gyönyörűen ki voltak sminkelve.

A főnököm éppen magyarázott a fotósnak, hogy mit és hogyan kellene.

Oda sétáltam mellé, éz néztük, ahogy a modelleket fotózzák.

- Nem, nem.. Ez így nem jó! - karba tett kézzel nézte a lányt, akit éppen fotóztak. - Valami nem jó..

- Mi a gond? - kérdeztem

- Mintha hiányozna valami..

A lány ott állt előttünk a fehér, káprázatos menyasszonyi ruhában. Álmomban sem néznék így ki.. Mi vele a baj?

Adam felém fordult és elgondolkodott.

- Megnézném rajtad ezt a ruhát!
- Ugye csak viccelsz? - nyilván csak viccel nem?

- Nem. Komolyan mondtam. Vedd fel, és készítsünk rólad pár fotót.
- De én nem vagyok fotogén és egyátalán nem vagyok szép, még a közelükbe se érek ezeknek a lányoknak.. - hadartam el.

- Szerintem meg csak te látod így. Gyönyörű lány vagy, az alakod tökéletes. Csak egy próba. Ha nem jön be, nem erőltetem tovább. Kérlek!

Átvettem a ruhát, ahogy Adam kérte, majd az előző modell helyére álltam.

- Itt jó, vagy álljak máshova? - fogtam meg a ruha két szélét.
- Ott tökéletes! Maradj úgy! - máris vaku villanások tömkelege nyomult a képembe.

Vagy 100 képet csináltunk, mindenféle pózban amit mondtak nekem.

- Ez nagyon tetszik! - mutatott egy vigyorgós képemre, amin pörögtem egyet.

- Ez nekem is. Bár..
- De? Ez a kép tökéletes! - nézett rám mosollyal az arcán.

- Nick, kérlek nyomtassatok belőle a szórólapokra amennyit csak tudtok. - szólt az egyik kollégának.

- Mi? Azt hittem, csak próba lesz!
- Ez az amit kerestem, nem fogom hagyni, hogy kárba vesszen!
- És a többiekkel mi lesz? Most biztos mérgesek lesznek.
- Ne aggódj, attól még a divatbemutatón ott lesznek. Majd én elrendezem velük.

Olyan hihetetlen ez az egész. Hirtelen már szórólapokon szereplek..

A fotózás után átöltöztem, majd segítettem elpakolni a kellékeket.
Ahogy akartam felemelni az egyik kamera állványt, megcsúsztam, és estem egy fenekest a vízbe.

Remek.. Megkoronáztuk a napot.

- Jól vagy? - szaladt hozzám Adam
- Megvagyok - fogtam meg a kezét, hogy felsegítsen.
- Gyere, szerzünk neked valami ruhát. Tiszta víz lettél.
- Nem fontos, majd megszárad..
- A végén megfázol..ne makacskodj kérlek!
- Hát legyen.

Adam a többieket visszaküldte az irodába, én meg beültem a kocsijába, és elindultunk.

- Elviszlek egy ruhaboltba. Válassz magadnak valamit.
- Ez nem olyan jó ötlet..nem kaptam még fizetést, nem tudnám kifizetni.. - elég kínos volt ezt bevallani.
- Ugyan, én állom.
- Azt már nem!
- Kérlek! Hadd legyek jófej srác! - mosolygott rám.
- Jó, rendben van.

- Nézd, ez gyönyörűen állna rajtad! - mutatott egy piros ruhát, amin egy fekete masni volt a dereka körül.

Megnéztem rajta az árcédulát.

- Nem, ezt nem engedhetem meg.. Túl sokba kerül, ezt visszafizetni is nehezen tudnám.

- Az én ajándékom, fogadd el!

Nézett rám, azzal a győzködő tekintetével.
Elvettem a ruhát, majd felvettem az egyik öltözőben.

- Fárasztó napod lehetett, vigyelek haza? - kérdezte, miközben indultunk a kocsi felé.
- Az irodához vigyél kérlek, majd jön értem a barátom, így beszéltük meg. Meg amúgy is van ott pár cuccom, amit el akarok hozni.
- Ahogy akarod.

Elköszöntem Adamtől, aki visszament az irodába.

Felhívtam Andyt.

- Szia! Végeztem a munkával mára, értem tudsz jönni?

Megálltam az iroda bejárata előtt.

- Szia szívem, igen. 10 perc és ott vagyok.

Hamar eltelt az a tíz perc amíg rá vártam. Megérkezett, majd kiszállt az autóból,és fütyült egyet.

- Ki ez a jó nő? - vetett rám elismerő pillantást.
- Tetszem szépfiú? - Odasétáltam hozzá, majd átkaroltam a nyakát.
- Nincsenek rá szavak, hogy mennyire. - szenvedélyes csókolózás közepette egy hang hallatszott mögöttem.

- Mondtam, hogy remekül áll! - ezt igazán kihagyhattuk volna a mai napból.

- Adam! Bemutatom a barátom, Andy Biersack. Andy, ő itt Adam a főnököm.

Andy arcára kiült a féltékenység, és igazából én se tudtam, hogy szabaduljak ki a helyzetből.

- Ismerős az arcod.. - gondolkodott el Adam. - Valami rockbandában játszol nem?

- Az a valami a Black Veil Brides, igen. - közben jelezve a srácnak, hogy velem van, szorosan átölelte a derekam az egyik kezével. - Most viszont mennünk kell. Örültem a találkozásnak. - persze a hangján cseppet sem hallatszott, hogy boldog..
- Viszlát! - köszöntem el én is.

Adam csak ott állt és bámult, amíg el nem hajtottunk a kocsival.

- Ez mi volt? - vont kérdőre Andy, a hangja már nem volt olyan kedves.
- Mire gondolsz? - reméltem, hogy nem a ruha témát hozza fel..
- Honnan van ez a ruha? Mi jogon mondta azt amit?

Nem akartam túlhúzni a helyzetet, ezért mindent elmondtam.

- Fotózni voltunk, bele estem a vízbe, ő pedig elvitt ruhát venni. Ő fizette ki.

Rosszalló tekintettel nézett rám.

- Nem történt semmi sem, csak rendes akart lenni. - magyarázkodtam a semmiért..
- Nem bízom az alakban. Túlságosan nyomul rád. Nem tetszik ez nekem.
- Bizol bennem? - combjára tettem a kezem, mire lelassított a kocsival, és megálltunk az út szélén.
- Bízom. Benne nem bízom. Nem akarom, hogy bárki közénk álljon.
- Nem fog! Szeretjük egymást, bízunk egymásban. Más nem igazán számít! - odahajoltam hozzá, és megcsókoltam. - Bejön, amikor féltékeny  vagy.. - majd újra megcsókoltam.
- Ami az enyém, az az enyém! Nem osztozom rajtad!
- Én sem rajtad!

Hali! Ne feledjétek az új  "Mennyit érek?" sztorit! Ne maradjatok le az újabb részekről, imádni fogjátok😘❤️❤️