Rockstar a párom [BEFEJEZETT]

123.

Andy

Egy napja egy büdös, és hideg cellában rohadok.
Várnom kell a tárgyalásig, de előbb az ügyvédemmel kell beszélnem. Ki akarok jutni innen! Magyarázatot akarok mindenért!

- Biersack! - nyitott be a cellába egy őr - Az ügyvéded van itt!

- Nos? Ki tudsz hozni innen?
- Láttam a fegyvert, a vizsgálat eredményét. Andrew, a fegyveren a te ujjlenyomatod van. A tett helyszínén csak te és a holttest volt! Finoman szólva.. Kurva nagy szarban vagy! - mondta Benett, az ügyvédem. Benne teljesen megbízom, és nagyon jó ügyvédnek tartom, olyannak aki Los Angeles összes perét megnyerte, de most kilátástalanságot láttam az ő szemeiben.
- Nézd, valaki csőbe húzott! Ki hívta a rendőröket?
- Sajnos nem tudom. Elmondásuk szerint névtelen bejelentő.
- Persze, névtelen..
- Holnap lesz a tárgyalás. Meghozzák az ítéletet. Megteszek amit tudok, de nem ígérek semmit.
- Tudom.. Mennyit kaphatok jobb esetben? - fura, hogy ilyenről kell beszélnem
- Hát kölyök.. Legjobb esetben 10 év, de ebből lehet 15-20,vagy akár életfogytig.
- Szóval, azt akarod mondani, hogy az egész életem ilyen rothadó cellában fogom eltölteni? A családom nélkül?
- Nem akarlak elkeseríteni haver.. Ne kérdezz ilyet!
- Jó.. Annyit kérek tőled, hogy keresd meg Emily-t! Biztos nem tud róla, hogy itt vagyok..
- Szerintem tud róla.
- Honnan veszed?
- Andy.. Sztár vagy! A tv-ben, az újságokban, az interneten, mindenhol a te képed van, egy szaftos cikkel, miszerint gyilkos vagy!
- Komolyan? Akkor miért nem jött be eddig?
- Azt én nem tudhatom. Majd lesz valahogy, segítek!
- Köszönöm! - kezetráztunk, majd el is ment.

Egyre biztosabb vagyok abban, hogy Emily Adam hatására cselekedett. Erre mérget merek venni!

Emily

Nem mozdultam ki Lucy szobájából. Szerencsére Adam ezt nem tette szóva az éjjel. Ennyi nyugalmat adott..

- Anya.. Nem tetszik ez a hely! Haza akarok menni apuhoz! - mondta Lucy
- Kicsim, nem lehet.. Most itt kell lennünk!
- De miért?
- Mert...mert..-nem tudtam igazán jól elmagyarázni - Apu most nem tud vigyzáni ránk, itt jó kezekben vagyunk! - én sem hittem el amit mondtam
- Ugye nem sokáig maradunk?
- Meglátjuk szivem.. Meglátjuk.

- Reggeli! - kiabált fel Adam anyja
- Gyere, lemegyünk!

Lassan közeledtünk a megterített asztal felé.

- Gyertek, ki fog hűlni!

Leültettem magam mellé Lucy-t. Körbe néztem, de Adam sehol sem volt.

- Adam elment bevásárolni egy-két holmit. Mindjárt jön!
- Rendben.. - válaszoltam, majd szedtem Lucy tálkájára ételt. Az enyémet kihagytam
- Te nem eszel lányom? - lányom.. Milyen szívélyes..
- Nem vagyok éhes, köszönöm. Egyél csak drágám! - fordultam a lányom felé
- Enned azért csak kell! - erőltette felém az ételt, de én nem szólaltam meg
- Tudom, hogy nem szereted a fiam, de bízom benne, hogy másképp lesz. - a beavatott
- Erre ne vegyen mérget asszonyom! - pimasz nevetésbe kezdett
- Hát, pedig egy darabig itt leszel. Muszáj lesz alkalmazkodnod!
- Ha kérhetem, ne a gyerek előtt! - súgtam neki oda szúros szemmel
- Jólvan drágám, majd később megbeszéljük!

Adam a reggeli végere megérkezett.

- Jó reggelt! - zacskókkal teli kézzel jött az étkezőbe
- Jó reggelt fiam! Gyere reggelizz!
- Nem kérek anya. Emily, gyertek fel a szobába, hoztam nektek pár új holmit.

- Kicsim menj be a szobádba, majd megyek utánad! - mondtam Lucy-nak. Nyilvánvaló volt, hogy Adam nem hozott semmit, csak nem akart beszélni a gyerek előtt.

- Holnap lesz Biersack tárgyalása. Ez lesz az utolsó alkalom, amikor találkozhatsz vele.
- Mi? Elmehetek a tárgyalásra?
- Nem vagyok kőszívű ember.. Elmehetsz. - megörültem egy pillanatra - Egy feltétellel!
- Mi az?
- A lányod velem marad, őt nem viszed sehova. Ha esetleg elkotyognál valamit, vagy ellenem lennél, akkor tudd, hogy valakinek baja eshet! Gondolom ezt nem akarod.
- Nem.
- Ha esetleg beszélnél vele, akkor csak mondd az igazat. Velem tervelted ki, mert nem szereted őt, és velem akartál lenni. Ezt a tárgyalás után tedd, mert akkor már úgyis mindegy mit mondasz.. Börtönben fog megrohadni.
- Tehát csak ezért menjek oda? Hogy hazudjak a kedvedért?
- Nem tennéd meg a kis Lucy-ért? Andrew biztos gyanakszik rám, neked csak annyi a dolgod, hogy azt mondd, önszántadból tetted, és én nem befolyásoltalak semmivel!

Dühös tekintettel néztem rá, majd kiakartam menni a szobából, de szokás szerint nem engedett.

- Ugye elmész?
- El! Csak eressz!

Legalább láthatom őt. Nem vígasz mindenre, de jobb, mint a semmi. Láthatom, hogy jól van, ha nem is lelkileg, de fizikailag.

24 órával később

A tárgyalás napja. Minden készenállt arra, hogy elinduljak.
A városba egy Adam álltal megbízott sofőr vitt. Elég szigorú fazon.

- Köszönj anyunak! - Lucy kezét fogva kísértek a kocsihoz
- Hamar visszajövök, most van egy kis elintéznivalóm.
- Rendben anyu! - megpusziltam

- Vigyázz rá! - mondtam Adam-nek
- Ne aggódj! Te csak tedd, amit kell! - bólintottam, majd beszálltam a hátsóülésre.