Rockstar a párom [BEFEJEZETT]

162.

Andy

Mire a birtokhoz értem, hűlt helye volt Adam-nek és a családomnak. Nem volt Jones kocsija sehol, a lámpák Emily szobájában égtek, ezért tudtam, hogy nincsenek bent.
Elmentek, de vajon hova?

Eszembe jutott, hogy Emily-nél hagytam egy mobilt.
Üzenni nem mertem, hátha észreveszi Adam és bántaná őt ezért.
Azonban, volt egy másik út.
Egy program segítségével lenyomoztam a helyzetüket. Fura volt mivel a jel egy helyben állt, egy olyan helyen, ahol konkrétan semmi nincs. Rossz érzés fogott el, ezért amilyen gyorsan csak tudtam utánuk eredtem.

Egy idő után füstöt vettem észre a levegőben. Megijedtem, most már biztos voltam benne, hogy valami baj történt.

A következő kanyarban megláttam két kocsit, amik egymásnak voltak ütközve.

Kiszálltam az autóból, majd hangos gyereksírást hallottam még az egyikből.

Rohantam, ahogy tudtam.
Emily, Lucy, Jones nem voltak eszméletüknél, Kayden sírt fel Emily mellett.

Elvettem onnan őt.

- Jólvan picim, semmibaj! - megnéztem Emily pulzusát, még életben volt. Szerencsére Lucy is.
Jones feje a kormányon "pihent". Őt is megnéztem, hogy él-e, élt.

Kihívtam a mentőket, közben a kicsit a kocsimhoz vittem.

- Mindjárt visszajöm apa, ne aggódj!

A másik sofőr autója füstölt, ezért amilyen gyorsan lehetett, kimentettem a lányom, aki miközben a karomba vettem, kinyitotta a szemét.

- Szívem! - lassan nézett rám
- Apa.. Apa.. - sírásban tört ki
- Shh.. Nyugalom, minden rendben! Nézz rám! - felemeltem a fejét - Most nagyon fontos feladatot bízok rád! Hiszem, hogy elég ügyes, okos vagy, ahhoz, hogy megbirkózz vele! - könnyes szemekkel bólogatott
- Abban az autóban van a kisöcséd, vigyázz rá pár percig, ne mozdulj mellőle. Rendben?
- Rendben apa..
- Gyere.. Oda viszlek.

Emily-n volt a sor.

Megpillantottam a pulzusát, életben volt, azonban még továbbra is eszméletlen.

Kiemeléskor az oldalánál sérülést vettem észre, ugyanis a kezem azonnal vérben úszott, amikor hozzáértem..

- Emily.. Ne.. Ne csináld.. - követtem őt onnan.

A fejét a vállamra tettem, majd óvatosan kimentettem a roncs autóból.

Lefektettem távolabb a füstölgő járműtől.
Az autóm fényében, tisztán láttam mi is történt.

A hasfalába fúródott egy vastag üveg darab. Mély sebnek tűnt. Féltem, ha megmozdítom, azzal többet ártok, de meg kellett tennem.
Kihúztam az üveget, majd a ruhámból letépett szövettel próbáltam elállítani a vérzést.

- Uram Isten.. Emily.! Térj magadhoz! - fogtam meg a fejét,de semmi
- Emily! Kicsim! Ébredj.. - semmi reakció nem jött, láttam, ahogy a kötés megtelik szép lassan vérrel.

- Minden rendben..minden rendben lesz szerelmem.. - a fejét az ölembe helyeztem.

Mihez kezdek, ha ő nem lesz többé?

- Nem hagyhatsz itt így, azt már nem!

A mentők megérkeztek kisebb várakozás után.

- Kérem lépjen el a sérülttől! - jöttek a mentősök.
A villogó fények szinte vakítottak.

Összetörtem.

- Hogy van? - kérdeztem, mikor az ágyra rakták
- Életben van, de nem mondhatok semmit. Ti srácok! Nézzétek meg a sofőröket..

Őket is hordágyra rakták, majd elindultak.

- Anya hogy van? - kérdezte Lucy rémülten, aki engedelmesen vigyázott az öccsére. Ő szerencsére megnyugodott.
- Jól lesz Lucy, jól lesz! Nincs bajotok ugye? - néztem végig rajtuk
- Igen.
- Jólvan. Legalább nektek nincs bajotok.
- Apa.. Véres a kezed. Az a mami vére? - a kezemre néztem. Valóban vér borította. Igyekeztem úgy tenni, mintha nem most tépték volna ki a szívem a helyéről, és nem mutatni azt a szörnyű fájdalmat, ami bennem volt.
- Ne törődj vele kicsim, most már minden rendben van!
- Nem hiszek neked! Anyut akarom!
- Visszajön anyu, oké? Nincs baj.. Nincs baj!
- Megígéred?
- Megígérem!

A kórházban a gyerekeket is átvizsgálták a biztonság kedvéért. Valóban nem esett bajuk, aminek örültem.

- Emily Rogers.. Ő hogy van? - kérdeztem meg a recepción
- Ön hozzátartozója?
- A gyerekei apja vagyok, igen..
- Nos, most az intenzíven van uram. Azonnal műteni kellett. - próbáltam úgy kérdezni, olyan hangerővel, hogy Lucy-ban ne keltsek pánikot.
- És a többiek? Adam Jones és a másik sofőr?
- A sofőr halott, Adam Jones megfigyelés alatt fekszik. Nála nem volt belső sérülés. - mázlista,vagy csak az én kezeim között akar meghalni.
- Sokáig tart Emily műtétje?
- Eltart egy pár órán át igen.
- Köszönöm.

- Apu? Félek. - mondta Lucy
- Ne félj! Felépül anyu. - öleltem magamhoz.