21.

3.8K 139 1
                                    

A keddi nap álmosan indult.
Alig bírtam kikászálódni az ágyamból.
Nehezen de vettem egy frissítő zuhanyt, és felkeltettem Lizát, mert a végén elkésünk az óráról.

- Lizaa! Jóreggelt! - húztam fel a redőnyt.
- Naa, csak még 5 percet.. - fordult a másik oldalára
- Nincs még 5 perc! Elkésünk!

Nyöszörögve ugyan, de felkelt az ágyából.

- Egyébként, örülök, hogy jól fogadtad az Andy-vel való kapcsolatom.
- Tudod, az a ti dolgotok, hogy milyen játékot űztök egymással. Én abba nem szólok bele.
- És az, hogy szeretem? Az sem zavar? - sütöttem le a szemem, ő meg éppen a cipőjét húzta fel.
- Nézd! Nem rajongok érte annyira, hogy féltékeny legyek. Szeretem, de nem úgy, ahogy gondoltad. - nevetett.
- Most tökre kellemetlenül érzem magam.. Nem kellett volna ilyen hülyeséget kérdeznem..
- Nyugii.. Megértem. Nem kell ez miatt stresszelned!
- Köszi! Kérsz valami reggelit? - indultam a konyha felé
- Nem eszem, nézz rám! Kezdek hasonlítani egy tehénre.

Végig néztem rajta és elkapott a nevetés.

- Igazad van, ne egyél! Lassan szerintem eléred a 20 kg-ot! Ugyanmár! Vékonyabb vagy nálam.
- Mindegy.. Akkor sem kérek.
- Oké.. Akkor menjünk.

Útközben a kocsiban a Rolling in the deep című szám szólt. A telefonom közben megszólalt.

- Jóreggelt szépégem! Ma délután akkor találkozunk? - az üzenetet olvasva elmosolyodtam.
A telefonom túl nagy volt ahhoz, hogy egy kézzel írjak, ezért odaadtam Liznek.

- Visszaírnál neki? Én most nem tudok vezetés közben.
- Persze, mit írjak neki?
- Csak azt hogy "igen"

Nézett rám rafinált mosollyal.

- Ennyi?
- Miért mit kéne még írnom?
- Valami szépet! Ahogy látom ő is azt írt.
- Elég lesz az igen!
- Hát jó..

Visszakaptam a telefonom, meglestem mit írt neki..

"Igen! Már alig várom szivem!"

Mikor elolvastam, a kocsival hirtelen fékeztem egyet.

- Szivem? Ez komoly?
- Leírtam helyetted is..
- Igen.. Azt látom. Leírtad.
- Ne légy dühös! Ezt még megfogod köszönni nekem!
- Igen.. Szerintem sem. - nevettem el magam, majd beizzítottam a motort.
- Többet hozzá sem fogok nyúlni a telefonodhoz!
- Én is így gondoltam..

Suli után a parkolóban ültem indulásra készen. Vártam Andy üzenetét.
Amit Liza írt, arra nem válaszolt.
Zenét hallgattam, hogy eltereljem a gondolatot arról, hogy ráírjak.
A Love you like a love songot énekeltem a kocsiban, nem túl hangosan, nem akartam felvágni a ritka szép énekhangommal..

A dal véget ért, az agyam megint azon kattogott, hogy írjak neki.

Megfogtam a telefonom, kikerestem Andy számát, és pötyögni kezdtem a betűket.

" Hova menjek? "

A válasz 2 perc után megérkezett.
Egy helymeghatározást küldött.
" Várlak!" - írta még hozzá.

Rákattintottam a címre, ami máris előhozta a térképet.

Fél óra kocsiút.. Elég távoli lehet.

Egy csendes kis étteremhez vezetett az út. Kívül mindenhol arany színű díszkivilágítással, virágokkal. A neve GoldRose.

Andy a bejárat előtt várt már engem.

Kiszáltam a kocsiból, felé indultam. A háta mögül egy csokor virágot vett elő, és várta még odaérek.

- Végre itt vagy! Remélem nem bánod, hogy mű rózsa..nem szerettem volna, hogy elkonvadjon mire hazaérsz.
- Nem dehogyis! Csodaszépek! Köszönöm! - vettem át a virágot, közben Andy az arcomhoz közelebb hajolt,és adott egy puszit.

Rockstar a párom [BEFEJEZETT] Donde viven las historias. Descúbrelo ahora