Rockstar a párom [BEFEJEZETT]

22.

A szerdát otthon töltöttem Lizával, csajos estét tartottunk.

- Na, milyen volt a tegnap? - éppen pókert játszottunk
- Remek volt. Jól éreztem magam.
- Ennyi? Mit csináltatok?
- Csak vacsoráztunk egy csinos étteremben, aztán elmentünk hozzá.
- Milyen a ház? Nagy?
- Nem olyan nagy, de nagyon elegáns, letisztult.
- Na és.. Megfogadtad a tanácsom? Tudod..
- Nem történt semmi köztünk, ha erre célzol. Kicsit sok a kérdés nem gondolod?
- Csak kíváncsi vagyok!
Hogy bírtál ellenállni neki? - tette le a kezéből a kártyákat.
- Nem szeretnék elhamarkodott döntéseket hozni, meg amúgy sem állok rá készen. Ő ezt megérti..gondolom. Egyelőre maradunk a csóknál.
- De ha megtörténik, mindenképp avass be!
- Hogyne Liz! Majd meghívlak gyertyát tartani.. - forgattam a szemem.
- Azt már nem.. Annyira nem vagyok kíváncsi - vett egy kicsit vissza a lelkesedésből
- Mindjárt gondoltam.

- Beszéltetek ma? - kérdezett ismét.
- Nem, ma még nem. - pillantottam a telefonomra.
- Írj rá te! Ne légy gyáva! - bíztatott.
- Biztos? És, ha zavarom? - kezdtem kétségbeesni.
- Ugyan már.. Együtt vagytok!
- Igazad van.. Írok neki.

- Szia!☺️ Nem beszéltünk egész nap. Miújság? Remélem nem zavarlak - olyan gyorsasággal pötyögtem be a betűket és nyomtam meg a küldés gombot, nehogy meggondoljam magam.

Vártam és vártam az üzenetre, de semmi válasz. Már elég későre jár. Lassan éjfél. Liza is lefeküdt aludni. Nekem is mennem kéne, hiszen holnap suli.

Eléggé letörtem amiért nem kaptam egy üzenetet sem tőle.
Felkeltem az ágyamról, és elmentem lezuhanyozni.
Megeresztettem a meleg vizet, a ruháimat ledobtam majd beálltam a zuhany alá.

Már majdnem végeztem, amikor csengettek.

- Mi? Most? - amilyen gyorsan csak tudtam felhúztam egy furdőköntöst és az ajtóhoz siettem.

Az ajtóban az állt akit nem vártam. Andy.

- Hát te? Mit keresel itt ilyen későn? - húztam összébb a köntöst magamon.
- Bántott, hogy nem beszéltünk egész nap, gondoltam lesz ami lesz és eljövök hozzád.
- Gyere be!
- Megtudnám szokni ezt a fogadtatást! - fogta át a derekam és megcsókolt.
- Miért nem írtál? - vettem le a derekamról a kezét. A konyha felé indultam.
- Nagyon sok dolgom volt. Tulajdonképpen az egész nap kész káosz. Ashely megsérült. Karambolózott egy teherautóval és korházba került.
- Ashley Costello? - kaptam fel a fejem.
- Nem, Ashley Purdy. A banda basszusgitárosa. Egész nap a korházban voltam. Szerencsére már a nehezén túl van. Volt egy kisebb műtétje..
- Nagyon sajnálom! Szólhattál volna, bementem volna hozzád.
- Igazad van, jobb lett volna, ha velem vagy! Sajnálom!
- Kérsz valamit enni vagy inni?
- Nem köszönöm! Csak be akartam nézni, mielőtt haza megyek.
- Nehülyéskedj! Késő van. Aludj itt.
- Nem bánnád?

Válaszképpen odahajoltam hozzá, lábujjhegyre álltam, hogy elérjem az ajkammal az övéit és csókot adtam rá.
- Mivel Liza foglalja azt a szobát amiben aludtál a múltkor, ezért az ágyamban kell aludnod..
- Nem, nem jó nekem Liza ágya. - próbált féltékennyé tenni, majd megindult Liza szobája felé.
Megfogtam a karját, és visszahúztam. Közel magamhoz.

- Nem mész te sehova!
- Kis féltékeny! Tudod, hogy nekem te vagy az egyetlen!
- Ajánlom is!

- Holnap mész suliba? - cirógatta a hajam, miközben az oldalamon feküdtem, és néztem őt.
- De igen.
- Akkor aludj! El fogsz aludni a padban!
- Elviszel holnap? - igazábol csak közelebb akartam tudni magamhoz, és több időt együtt tölteni vele.
- Elviszlek. Mikor végzel?
- Fél három környékén.
- Akkor majd elhozlak én. Addig a kórházban leszek.
Rendben. - egy lendülettel felültem, átraktam a lábam az övéi felett, felülről néztem le rá.
Ő átfogta a derekam, és magához húzott. Az ölelése biztonságot, melegséget adott.

- Mindig veled akarok lenni. Olyan jó veled! A közeledben lenni. - kibukott belőlem.
- Én is így érzek. Igyekszem többet veled lenni! - simogatta a hátam fel-és le.
- Jó! Az jó lenne.

- Emily? - emelte fel a fejem a mellkasáról
- Igen?
- Szeretlek! - egymás szemébe néztünk. Romantikus érzés fogott el, vagy ez a szerelem?
Visszafogott lélegzettel mondtam:
- Én is szeretlek! - csókolt meg, majd visszafeküdtem a mellkasára. Kezdem megszokni, jobb mint a párna..

- Ha zsibbad a karod, leszállok!
- Maradj! Érezni akarom az illatod, mindened. - fogta át a derekam mind a kéz kezével, közben mélyen szippantott a hajam illatából.

Sziasztok! Már egy ideje gondolkozom egy új sztori megírásán. A segítségetek nagyon jól esne. Milyen témájú történetet olvasnátok szívesen? A válaszokat előre is köszönöm!💚💚