54 fejezet: A pislákoló lángocskák

493 47 50
                                    

Tristan a szemét forgatva torpant meg az előtte lehuppanó Bomburt látva. Legszívesebben belerúgott volna a hisztiző törpbe, aki úgy viselkedett, mint egy fruska.

- Ti csak menjetek, ha kell ne törődjetek az érzéseimmel. Én csak elleszek itt a földön fekve és álmodok majd a bőséges lakomáról, ha már másként nem tudok szert tenni rá. Remélem, többé nem ébredek fel.

- Akkor már ketten vagyunk – morogta a bajsza alatt Tristan, mire Bombur csak kérdőn nézet rá – semmi, nyugalom csak hangosan imádkoztam.

- Nézzétek – Kiáltott Balin, aki Leaval kicsivel előttük járt – egy villanásnyi fényt láttam az erdőben.

- Valami mintha fellobbant volna, mint a tábortűz – mondta Lea.

- Tündék lehetnek – sóhajtott fel Tristan és követte a felpattanó Bomburt, aki a társai után sietett a világosság felé – komolyan úgy mentek a fényre akár a moly lepkék azzal sem törődve vajon mit rejt a sötét. Teszem azt trollokat vagy koboldokat.

- Fékezd az optimizmusodat dúnadán – morogta mosolyogva Dwalin, aki hasonlóan vélekedett, mint a férfi.

- Mond, hogy nincs igazam? Vakon az éhségtől megrészegülve így előre csörtetni – ingatta a fejét Tristan. A férfi szemöldök ráncolva figyelte a már nyilvánvalóvá lett fáklyák és tüzek lángjait a fák alatt.

- Megvalósultak a drága szép álmaim – tette imára, a földre a kezeit Bombur és már rugaszkodott volna el, mikor Tristan rá tette a kezét a férfi vállára.

- Nem sokat érnénk el, ha egy olyan lakomára csörtetünk, ahonnan soha nem térnénk vissza. Nem emlékszel ugyan Gandalf intelmére, de ez az erdő el van varázsolva. Óvatosnak kell lennünk.

- De lakoma nélkül amúgy se maradunk sokáig életben – felelte rá Bombur.

- Ez sajnos igaz – helyeselt Bilbó szomorúan.

- De meggondolatlanul előre menni sem okos ötlet – ingatta a fejét Tristan.

- Ha ilyen okos vagy mit csináljunk te dúnadán – fortyant fel Glóin.

- Menjen valaki előre és kémlelje ki, hogy barát vagy ellenség – vont vállat Tristan.

- Aki ebben az erdőben tanyázik az mind az ellenségünk – mordult Ori.

- A tündéket leszámítva persze – forgatta bosszankodva a szemét Tristan – a nővéremnek igaza van abban, hogy ostobaság lenne azt hinni, hogy csak tündék vannak itt. Ők, akik az árnyakban rejtőzködnek az igazi ellenségünk nem a Bakacsin erdei nemes tündék.

- Hát legyen, valaki előre megy – bólintott Thorin – ki vállalkozik rá? Kérdezte a törp vezér, mire mindenki lehajtotta a fejét csak a dúnadánok néztek össze – ti felejtsétek el – nézet a nőkre szigorúan Thorin – az előbb nagy volt a szátok fiúk. Hadd lám ki megy kémkedni? – mordult a férfi.

- De mi van, ha elkódorogunk egymástól a sötétben és nem találunk vissza? Kérdezte Nori.

- Akkor meg keressem azokat, akik elkóricáltak – sóhajtott fel Tristan.

- Igazán vállalkozhatna valaki – húzta el a száját Lea.

- Vagy mehetnék együtt, ha már ennyire féltek attól, hogy valakit elhagyunk – nézet körbe Artemys – ez meg felelne?

- Ez egy jó ötlet – lelkesült fel Kili.

- És ha úgy van egyszerre is halunk meg – sóhajtott fel Tristan.

Múlt árnyaiحيث تعيش القصص. اكتشف الآن