From Morgoth To Sauron

21. Harcmodor

Mosolyogva kelek fel reggel. Most sokkal másabb a helyzet, mint az elmúlt pár hétben. Végre itthon vagyok és ami ennél is jobb itt tartom a karjaimban életem értelmét, aki mélyen szuszog a mellkasomon. Nem keltem fel, csak simogatom a haját, olyan gyönyörű, amikor ilyen gondtalan, túl gyönyörű. Olyanokon kezd el járni az agyam, amin nem biztos, hogy kellene.

- Jó reggelt! - Hallom meg Mairon hangját és látom, hogy elmosolyodik. - Ugye, ha kinyitom a szemem nem a bámulósok otthonában leszek? - Kérdezi kicsit morcos hangon, mire nevetnem kell.

- Messze van az a hely, ne aggódj! - Adok egy gyors csókot a homlokára.

- Tényleg Angbandban vagyunk? - Emeli fel a fejét és izgalomtól csillogó szemekkel néz rám, én csak biccentek egyet. - Körbevezetsz? - Pirul el, ahogy az ajkaimhoz hajol. - Kérlek... - Suttogja, majd végignyal az ajkaimon.

- Ha ilyeneket csinálsz nem fog menni! - Markolok rá a fenekére, ő pedig hangosan felnyög. - Na, gyere. Bemutatlak a többieknek, meg megmutatom a helyet. Aztán kettesben maradunk, rendben? - Simogatom meg a fejét, most ő kezd el bólogatni, ahogy leszáll rólam és rám kacsint, ahogy magára teremt egy igen csak furcsa ruhát. Csak pislogni tudok rá, ahogy nézem. Hosszú fehér nadrágba bújt, ami tökéletesen simul rá a formás idomaira, egy pár fekete csizmával. Felsője hosszú ujjú, de ahelyett, hogy rendesen takarná a testét, csak a mellkasa felett van egy helyen összefogva.

- Tetszem, melmë nin (szerelmem)? - Kérdezi, de nem tudok válaszolni csak hevesen bólogatni. - Ennek örülök, de ne aggódj, csak itthon fogok ilyenben lenni. - Elmosolyodok mikor azt mondja, itthon, olyan melegnek hat ez a szó a szájából. - Nem jössz? - Néz rám kíváncsian, mire elvigyorodok.

- Dehogy nem! - Állok fel magamra teremtve egy kényelmes öltözetet, ami egy fekete nadrágból, egy comb középig érő fekete ing szerű anyagból, ami deréknál kék szövettel van összefogva, egy pár fekete csizmából és egy fekete köpenyből áll. Mairon szemei csillogni kezdenek, ahogy rám néz és az ajkait is megnyalja. Szeme fehérje lassan feketedni kezd, de megrázza a fejét.

- Elcsavarod a fejem, pedig koncentrálnom kell! Hova megyünk először? - Kérdezi izgatottan.

- Az lesz a legjobb, ha bemutatlak a többieknek. Legalábbis a legfontosabbaknak. - Erre biccent egyet.

- Szerintem is jobb lesz. Mellesleg valami védelmet is kellene csinálnunk. Mintha Fëanor közelebb lenne, mint tegnap volt. - Gondolkodik el morcosan, én pedig gyanakodva pislogok felé. Honnan tudhat ilyeneket? - Ne, nézz így! Éreztem, hogy valami nincs rendben így, tegnap megjelöltem a bámulóst, egy nyomkövető varázslattal, még abban a könyvben találtam ezt, amit a parázsagyúnál használtam. - Erre kuncogni kezdek.

- Akkor tényleg bemutatlak. Mielőtt bezártak már voltak kisebb csapataim, a két főkapitányomnak akarlak bemutatni. Menjünk a főterembe. Közben megmutatom merre van a műhely. - Indulok el az ajtó felé.

- Van műhely? - Csillannak meg a szemei, ahogy utánam siet, én kuncogni kezdek, de biccentek. Lassan haladunk egyre feljebb. Közben ahogy ígértem megmutatom a maiának, hogy merre van a műhely. Persze azonnal lelkes lett és már láttam is a fejében, ahogy elkezdi tervezni, hogyan fogja berendezni. Végül elérünk a nagyterembe is. A terepasztal ott áll, ahol hagytam még a székem is ott van mellette, de ez most nem érdekel, csak a szokásosnál kicsit hangosabban megszólalok.

- Gothmog! Azog! Ide! - Mairon kíváncsian pislog körbe, de azonnal izgatottan mocorogni kezd, mikor megjelennek a jómadarak. A balrog, aki most a normálisabb alakját vette fel. Most egyedül a feje két oldalán kiálló szarvai miatt mondanák rá, hogy nem maia, amúgy átlagos kinézete van, hosszú fekete haj és mélybarna szemek, egyszerű fekete inge és nadrágja pedig rásimul a testére. Mellette ott áll Azog a fehér ork, akin kicsit kezdetlegesebb ruhák vannak, de a szokásoshoz képest így is ki van öltözve.