A rész pikáns pillanatokat tartalmaz, kiskorú olvasóim nyugodtan ugorják át ezt a részt!
Köszönöm!Sakura:
Jéghideg testét az enyémhez szorítottam. Köntösömet széjjelnyitottam és betakartam őt amennyire tudtam, hogy minél gyorsabban fel tudjam őt melegíteni. Meztelen testünk szorosan tapadt össze, zavaromat legyőzte a tudat, hogy Sasuke ebből reggelre már semmit nem fog tudni felidézni. Mozdulatlanul ültünk a másik ölelésében, a szívem hevesen verdesett a mellkasomban, de ahogy éreztem az övé is hasonló táncot lejtett.
- Olyan forró vagy - lehelte a fülembe, majd fejét a vállamra hajtotta.
Simogatni kezdtem a hátát, arra számítottam, hogy hamarosan álomba ringatom őt. Ennél nagyobbat szerintem nem is tévedhettem volna.
Sasuke a nyakam felé fordult és egy nagyot szippantott az illatomból. Furcsa bizsergés szaladt végig a gerincem mentén, elérte, hogy zavarba hozzon. A helyzetet pedig tovább rontotta, hogy ajkaival a nyakam vékony bőrét kezdte finoman csókolgatni.
- S-sa-su-ke-kun mit csinálsz? - toltam el egy kissé magamtól, de csak annyira, hogy ne tudjon lefele nézni a fedetlen keblemre. Az arcomat forróság öntötte el.
- Csak felmelegítem magam - suttogta az alkoholtól mámorosan az ajkaimra. Időm sem volt kiakadni, hisz Sasuke aztán úgy döntött, hogy ajkaival az enyéimre tapad. A replika a gondolat szintjén meg is ragadt.
Az ölemnek feszülő férfiassága megértette velem, hogy miképp is gondolja a felmelegedést. Én naív. Sasuke is egy férfi, kinek megvannak a saját vágyai és ösztönei. Sasuke józan állapotában mindig türtőztette magát és az engedélyem nélkül hozzám sem ért. Azonban most ez a gátlása megszűnt.
Nagyon nem jó irányba halad ez az egész.
Meglepettségemben mozdulatlanul tűrtem a lágy csókok érintését, a racionális énem azonnal megállj parancsolt volna és meg lett volna az erőm, hogy ellökjem őt magamtól.
Azonban nem tudtam megtenni. Nem akarok még több fájdalmat a szemeiben megvillanni. Nem tudnám elviselni.
Patthelyzetbe kerültem. A racionalitás és az érzelmeim csatát vívtak egymással. Nem lenne helyes ilyen állapotában szeretkezni - pont a gyűrű visszautasítása után - azonban önző érzelmeimet hajtotta a kíváncsiság és vágyott a tűz után. Évekig egy jégcellába zártam érzelmeimet és megfosztottam magam minden örömtől. Két hónap alatt sikerült egy szikrát lángra lobbantani a szívemben, melyet nem akarok veszni hagyni.
Vágytam a forró tüzet, még ha meg is égetem vele magam.Elég szélsőséges a mi szerelmünk.
A gondolataim egyre lassabban forogtak, hogy miként is szabaduljak ki ebből a helyzetből...
Sasuke pihegve elhúzódott, fürkésző tekintetével a gondterhelt arcomat vizslatta. Felduzzadt ajkait megbabonázva figyeltem, a vérem a fülemben dübörgött, így csak a szájáról tudtam leolvasni a tétova kérdését.
- Sakura? - A vörösen izzó Sharinganra emeltem a pillantásom - Ha nem... - Mutatóujjammal elcsendesítettem.
Meghoztam a döntésemet.
Tenyerembe vettem az arcát, majd puha csókot nyomtam az ajkaira. A férfi meglepődött, de nem sokáig maradt tétlen. Hamar átvette az irányítást, így egyre mohóbban követeltük a másik ajkait. Kezét a hátamra simította, majd egy laza mozdulattal lesöpörte a vállamról a puha köntöst. Megszakította a csókot, karjaimat rögtön összekulcsoltam a meztelen mellkasom előtt és próbáltam minél apróbbra összehúzni magam.
YOU ARE READING
SasuSaku: Nanadaime
FanfictionHárom évvel a Negyedik Nagy Shinobi Háborút követően a világra az örök kétségbeesés és félelem korszaka köszöntött be. A hetes csapat megsemmisült. Egy érzelmek nélküli szörnyeteg, aki elérte célját, de mégsem boldog, és egy meghasadt szív, melyet...