Három évvel a Negyedik Nagy Shinobi Háborút követően a világra az örök kétségbeesés és félelem korszaka köszöntött be.
A hetes csapat megsemmisült.
Egy érzelmek nélküli szörnyeteg, aki elérte célját, de mégsem boldog, és egy meghasadt szív, melyet...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Sasuke:
A kezem úgy hatolt át Naruto mellkasán, mint forró kés a vajon. Meg kellett tennem, Naruto volt az egyetlen, aki képes lett volna a terveimet megakadályozni. A legnagyobb akadályt eltávolítottam az életemből.
Megöltem egyetlen barátomat, aki a legközelebb állt hozzám. Aki mindvégig próbált megérteni engem, de én végeztem vele, mielőtt teljesen megérthetett volna és végeztem azzal a lánnyal is, aki a mérhetetlen szeretetével gyerekkora óta üldözött. Máglyán égettem el az érzéseit irántam, így végleg egyedül maradtam a sötétségben.
Az utamat sosem világította be a fény, ha egy láng fel is lobbant, akkor a kezemmel kioltottam a pislákoló reménysugarakat. Nem választhattam a fényt, mert az ellenkezett a céljaimmal. Egész életemet a kétségbeesés és a gyűlölet irányította, a remény számomra elképzelhetetlen fogalom volt.
Eggyé váltam az árnnyal.
Mert csak az árnyékból tudom megóvni a békét és megtartani Narutonak tett ígéretem. Megvédem Sakurát, bármi áron, az ő életének lángjához sosem fogok nyúlni.
Megígértem.
Elértem a céljaimat, béke honol a világon, az emberek viszont nem elégedettek. Gyűlölnek, félik isteni hatalmam, hiába annyi jó cselekedet, a bűnömet sosem fogják megbocsátani.
Mert az emberek nem felejtenek, életük végéig emlékeznek a sérelmeikre.
Három hónapot távol töltöttem Konohától és Kaguya palotái után kutattam. Egy palotát megsemmisítettem, kettő helyét megtaláltam, de az utolsóról még információm sincs. Küldetésemet a legnagyobb titokban hajtottam végre, előtte kijelöltem pár alkalmas embert, akik helyettesítettek volna engem a távollétemben, de kudarcot vallott az elképzelésem. A kórház irányítása mellett a falu vezetése is Sakura vállaira nehezedett. Arra a nőre, aki mindennél jobban gyűlölte ezt a világot, mégis segített kézben tartani a helyzetet. A lányt, akit önzőségem elpusztított, érett nőként, higgadtan kezelte a plusz terhet, amit akaratlanul ráróttam.
Megtörtem, bántottam és magamhoz láncoltam, csakhogy megtartsam az ígéretem. Az ő lángját bármi áron meg kell védenem. Megígértem.
Az ígéreteim súlya azonban kezd összeroppantani. Sakura szabadságra vágyik, meg akar tőlem szabadulni. El akar menekülni a múlttól, Konohától és elölem. Ígéretet tettem a szabadságára, ő cserébe egy olyan nőt ígért, aki kitölti az üresen tátongó mellkasomat, azonban ő az egyetlen, aki meg tud érteni. Nem engedhetem el ezt a lehetőséget elszalasztani, el kell érnem, hogy képesek legyünk megérteni egymást, mi több ő az egyetlen nő, aki méltó az Uchiha név viselésére. Újra belém kellene szeretnie, hogy boldoggá tudjam őt tenni, így akkor Naruto ígéretét sem kell megszegnem.
