Három évvel a Negyedik Nagy Shinobi Háborút követően a világra az örök kétségbeesés és félelem korszaka köszöntött be.
A hetes csapat megsemmisült.
Egy érzelmek nélküli szörnyeteg, aki elérte célját, de mégsem boldog, és egy meghasadt szív, melyet...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Sasuke:
A csomagba a nő kedvenc tusfürdőjét, parfümjét és néhány hasznos ruhadarabot tettem. Vagyis a szellem újra akciózott, segített a ruhavásárlásnál, ugyanis fogalmam sem volt a nő ízléséről, sem méretéről. A sokadik csipkés szettnél elgondolkodtam, hogy vajon ezeket honnan tudja a szellem? Ha megleste őt fürdés közben, akkor halálom után a pokol tüzén fogom elégetni a „jóakarómat"!
Sakura arca elvörösödött. Reméltem, hogy azokat a darabokat, majd a végén találja meg.
- Honnan...? Honnan tudod mi a kedvenc tusfürdőm, parfümöm és a legfontosabb...HONNAN TUDOD, HOGY MILYEN FEHÉRNEMŰKET HORDOK?! – kelt ki magából már kora reggel.
Na igen, egész éjszaka egy elfogadható kifogáson gondolkodtam.
- Megérzés? – blöfföltem.
- Megérzés – ismételte meg elhűlten - Három évig mindig olyan kimonokat küldtél nekem az ünnepségre, amiket soha a büdös életben fel nem vennék! Most meg, valami csoda folytán tudod, mit szoktam reggelizni, miket használok és viselek? Valld be őszintén, hogy csinálod?! Mert pusztán többről van szó, mint a megérzés – a szemei szikrákat szórtak és gyors halált ígértek, ha nem találok ki valami jobb magyarázatot.
- Jó a megfigyelőképességem – a szemei összeszűkültek, ajkait egy pillanatra eltátotta, majd gúnyos vigyor terült szét rajta.
Rossz jel.
- Megfigyelőképesség, hm? – megropogtatta ökleit, nagyot nyeltem – Esetleg a Sharingan vagy a Rinnegan különleges képessége, hogy látod a melltartóm címkéjét? Vagy, ha az történt amire most gondolok jobb, ha imádkozni kezdesz – fenyegetően elém lépett, per pillanat nem számított neki, hogy Konoha Hokagéjét fenyegeti.
- Sakura meg tudom magyarázni! Nem leskelődtem utánad és semmi ilyesmi képességem sincs! – a nő türelme egy hajszálon függött, de érdeklődve várta a magyarázatot, öklét ütésre készen tartotta.
Ha elereszti az erejét, akkor nemcsak én fogom azt megsínyleni, hanem a házam is egy romhalmaz lesz. Csak egy esélyem van!
- A boltban egy hasonló testalkatú eladó volt és megkértem, hogy segítsen – végig a szemeibe mondtam a lehető meggyőzőbb hangomon a kis hazugságot. Nyilván nem mondhatom, hogy a kezemet a szellem által generált meleg fuvallat irányította!
Hosszasan figyelte az arcomat, de végül a chakráját visszafojtotta. Leeresztette az öklét, de még nem lépett el tőlem.
- Ez elég reálisnak tűnik – bólogatott, inkább csak az önmeggyőzése érdekében – A ruhákat tisztáztad és a többi? – a fogaskerek a fejemben nem nagyon akartak felpörögni, rozsdásan kattogtak csak.
A nyitott ablakon át a meleg szellő cseresznyevirág szirmokat fújt be. Egy újabb meggyőző hazugság jutott eszembe.
- A nevedből kiindulva gondoltam, hogy szereted a cseresznyés dolgokat. A péksütinél bejött és úgy látszik a többinél is bejött a számításom – meglepődött a válaszomon és valami olyasmit motyogott magában, hogy túl könnyen kiismerhető.
