B A B A B Ó | ByeAlex

27. rész

- Figyeeelj Sacó... Mindjárt visszahívlak... Ja, okés, mindegy... Akkor holnap... Pusz - nyomtam ki a telefont, majd kérdőn meredtem az ajtóban álldogáló Alexre.

- Szia Szofi! - mosolygott, majd fejét az ajtófélfának döntve nézett végig rajtam.

- Szia?! - köszöntem én is egy kis idő után.

- Látom kész vagy, akkor mehetünk - lökte el magát a kerettől, majd kinyitotta a liftajtót.

- Ne haragudj, de nem érek rá; Lincuval megyek kozmetikushoz - ráztam a fejemet.

- Ezt találta ki? - nevetett fel hangosan. - Azt hittem kicsit kreatívabb csajszi.

- Miről beszélsz? - néztem még mindig értetlenül.

- Egy óra múlva kezdődik a 'Zsivány Egyes'. Vagyis a premier premierje, mert ez ilyen izé előtti vetítés, ahova mindenkit meghívnak, hogy felsztárolják a filmet - magyarázta.

- Aha... Akkor jó szórakozást! - mosolyogtam rám.

- Ne csináld már! Jó, tudom, az én hibám is, de ne gyerekeskedjünk - mondta idegesen.

- Ja, neeem! Mennék én, de Lincut várom! - mentegetőztem.

- Ajj Szofika - temette az arcát a tenyerébe. - Lincu nem jön, nem mentek fodrászhoz vagy kozmetikushoz, vagy faszom tudja hova... Megkértem, hogy írjon neked valamit, hogy ne pizsamába legyél mikor jövök és hogy indulhassunk egyből megnézni a filmet - forgatta a szemeit.

Hoppá. Nem sokszor van sötét pillanatom, de ez az volt a javából. Elsétáltam a táskámért, aztán becsuktam az ajtót, majd beszálltunk a liftbe. Bár nem haragudtam rá a történtek miatt, azért mégis úgy éreztem, hogy jobb lesz egy kis távolság. Ezt végül annyira sikerült betartanom, hogy a lift leghátsó szegletében ácsorogtam, míg ő az ajtónak dőlt, így kb. másfél méterről méregettük egymást.

- Tudom, mérges vagy meg haragszol - kezdte komolyan - De azért remélem, hogy a moziban mellém ülsz majd és nem 8 sorral előrébb - nevetett a mondanivalója végén, mire én is mosolyogtam.

- Alex, én nem haragszom! És nem vagyok mérges sem. Tudom, hogy elcsesztem, szóval nem volt meglepő, hogy eltűntél. Úgy viselkedtem, mint egy rossz ribanc - vallottam be miközben a lift gombjait pásztáztam.

- Micsoda? - nevetett fel hangosan.

- Hát jöttél, én meg ott vártalak, mint egy kiéhezett kurva... Fúú nagyon gáz volt, nem csoda, hogy sok volt neked, de inkább ne is beszéljünk róla - legyintettem, mire még hangosabban nevetett.

A kocsiig folytatta a kacagást, aztán a könnyeit törölve beindította a motort.

- Most kajak azt hitted, hogy nem kereslek, mert rám másztál? - kérdezte.

- Nem másztam rád! - ütöttem a vállára.

- Akkor csak akartál. Vagyis inkább azt akartad, hogy én rád - húzta fel a szemöldökét a válaszomat várva.

- Lehet, már nem tudom mit akartam - hadartam, majd az ablakon kifelé bámulva próbáltam megértetni vele, hogy jó lenne, ha offolnánk a témát.

- De amúgy egyet még mindig nem értek - kezdte, majd megvárta míg felé fordulok. - Most ez nagyon béna lesz, mert szerintem fullra félreértettem valamit... - dobolt idegesen a kormányon. - Tényleg arra utalgattál, hogy szűz vagy? - mondta ki halkan a szavakat.

- Igen - válaszoltam tömören és határozottan.

- Baszki... - meredt az útra a gondolataiba merülve. - Azt hogy? - nézett rám végül percek múlva.

- Neked nem volt bioszod? Vagy felvilágosító órád? - nevettem el magam.

- Hűű, de vicces valaki! - mondta, majd rácsapott a combomra. - De tényleg hogyhogy?

- Úgy, hogy nem. Nem akartam - rántottam meg a vállamat.

- De egy ilyen jó nő baszki... Jó sok kissrác szívét törhetted össze. Mondjuk a szívük még hagyján, de próbálkoztak a kis csírák, azt mindegyiknek megmondtad, hogy 'ja, bocs, de nem' mikor már álló farokkal feküdtek fölötted? - röhögött megint.

- Valahogy így - nevettem fel én is, aztán bekanyarodtunk az egyik pláza mélygarázsába.