Az ötödik tekergő avagy Elizabeth története

74 szösz

- És elképzelheted milyen fejet vágott, mikor Bimba ráüvöltött. Még a kezéből is kiesett a cserép és elmászott az a növény, amit a bátyád elvarázsolt.

- Mi lett vele?

- Lilyvel egy hanyag pálca mozdulattal visszaváltoztattuk – mosolygott Liz Regulusra és kényelmesen elhelyezkedett az ölében.

- Már, mint Siriusal – nevetett fel Regulus.

- Büntető munkára fogta Bimba. Ki kell takarítania az üvegházat varázslat nélkül. Látványosan szenvedett. Bevallom kicsit megsajnáltam, mikor utolsó reményként rám emelte szürke szemeit olyan arcot vágott, aki csalódott a világba – tette a szívére a kezét Liz – majd végül is intettem neki és elmentem ebédelni.

- És mikor mentél vissza neki segíteni?

- Nem mentem.

- Liz.

- Mikor befejeztem az ebédemet – pirult el Liz – de nagyon ügyes volt alig kellet neki segítenem.

- Talán Remusék segítettek neki.

- Aligha. Peter és James büntető munkára mentek, mert felgyújtották Fluent talárját. Remus meg Maryvel ment a könyvtárba.

- Nagyon szereted Siriust.

- A barátom a terelő társam és egy nap a rokonom lesz. Nem?

- De igen – mosolygott Regulus és elsimította Liz arcából a haját – megígérhetem, boldog leszel és megfoglak, minden bajtól védeni legyen ennek bármi is az ára. Nagyon szeretlek Liz tud meg.

- Tudom.

- Miben sántikálsz? Hajolt Siriushoz váratlanul Liz, mire az összerezzent – mi van nem láttad, hogy jövők? Bedöglött a térkép? Egek mondtam, hogy ne adjátok Peternek megint.

- Semmi baja, csak elbámultam ennyi.

- Minek kell a térkép? Ült le melléje Liz és kíváncsian nézet rá.

- Csak nézegetem – hazudta Sirius, mert ugye bár nem mondhatta, hogy egy ideig az ő pöttyét bámulta elmélyülten és ábrándozva, majd az öcsét figyelte kivel találkozgat.

- Unatkozol?

- Talán kicsit – mosolygott el Sirius – már megcsináltam minden házimat is.

- Micsoda szörnyűség Sirius Black megcsinálta a kötelezőket – kapott a szívéhez Liz – siessünk és mennyünk a gyengélkedőre, mert biztos beteg vagy. Ragadta meg a karját és kissé felhúzta, majd vissza huppant mellé.

- Bells – ingatta a fejét nevetve Sirius – bolond vagy.

- Hogy mondhatsz ilyet egy lánynak.

- Úgy hogy kinyitom a számat.

- Hu, nézd Remus és Mary a könytár sarkában vannak – bökött a térképre Liz – Mary oda van ám érte. Tudtad?

- Nem.

- Pedig igen – dőlt Sirius vállának Liz és figyelte a pöttyöket – jó volna, ha össze jönnének, de kár hogy Remus nem mer lépni.

- A kis baja miatt?

- Aham – biggyedt le a szája Liznek – remélem, egyszer valahogy megtalálja a neki szánt boszorkányát, aki észreveszi micsoda remek ember.

- Én is remélem. Jó volna.

- Sajnálom, hogy ilyenről beszélek neked, mikor Dorcas nem rég szakított veled - Nézet rá ijedten Liz – ne haragudj.

- Semmi baj Bells, már nem működött szóval búcsút intettünk egymásnak.

- Biztos? Olyan szomorú vagy mostanság. Mi bánt?

- Semmi, csak ez az utolsó előtti évünk. Készülünk a R.A.V.A.S.Z-ra, majd mindenki elmegy valahová. James-sel aurorok akarunk lenni. Peter a szülei boltjában fog dolgozni az Abszol úton Remus még nem tudja neked meg már biztos helyed lesz valahol a Minisztériumba.

- Nem tudom, hogy elvállalom-e. Reg szerint nem volna jó és igaza lehet. Például ha anya leszek, nem fogok ráérni.

- Hm, rokonok leszünk – mosolygott el Sirius – látod magam előtt az anyám vörös fejét miközben Reg bejelenti, hogy egy félvér lett a mennye. Ott akarok lenni.

- Rendben. Nevetett fel Liz és kivette Sirius kezéből a térképet és nézegetni kezdte így nem vehette észre a mély szomorúságot barátja szemeiben.

Hát hoztam egy szöszt. Lehet, hogy nem a legjobb, de csak tetszik valakinek. Hosszú hetem(im) voltak és lesznek is. A sok front, munka itthoni gondok miatt nem igazán ügyeskedtem, mint ahogyan látjátok. Szóval bocsánat. De igyekszem.