Az ötödik tekergő avagy Elizabeth története

104 szösz

Lily mosolyogva figyelte a konyhában sürgölődő Lizt és a kint öntöző Siriust. Halkan bele nevetett a csésze teájába, ami nem kerülte el barátnője figyelmét.

- Mi olyan vicces? Kérdezte Liz szemöldök ráncolva és gyanakodva nézet a hátra dőlő Lilyt.

- Meg nevelted a vad fekete kutyát. Furcsa Siriust vidáman kertészkedni, látni. Úgy babusgatja azt a hortenzia bokrot, mint ha az élete múlna rajta.

- Persze, hogy vigyázza, mert ha ő nem vigyáz az lesz a helye. Meg nem tudom, miről beszélsz Mancs-ot meg nevelni lehetetlen ő mindig is kezelhetetlen és önfejű lesz. Lehet, hogy hallgat rám és sokszor normális, de ha valamit a fejébe vesz, még maga Merlin sem tudná kiverni abból a konok nagy fejéből. Mondta Liz dühösen, de Lily úgy látta szavainak hiába volt súlya még is csupa szeretett volt benne.

- De te így szereted.

- Igen – húzta el Liz a száját és sóhajtva leült Lilyvel szemben – és ezt a nyomorult is tudja.

- És mond, hogy vagy? Hogy viseled azt, hogy együtt éltek?

- Az egészségem kiváló és nagyon jól elvagyunk. Bár néha kiszorít az ágyból nem egyszer a padlón kötöttem ki.

- Oh – harapott az ajkából Lily és felvihogott.

- Az égre elfoglalja az egész ágyat, mert kiterül, mint a skót alföld alig van egyfalatnyi helyem. A múltkor fejbe vágott a kezével, mikor a másik oldalár vetődött – fújta fel az arcát Liz, mire Lily kinevette.

- Micsoda problémáid vannak. Ennyire rossz lenne a helyzet? Somolygott Lily – Nem élvezed a helyzeteteket?

- Lily –pirult el Liz és zavartan kezdte ki simítani a terítőt - miket nem mondasz.

- James az egyetlen, aki nem vette észre az erdőtűz méretű szenvedélyt, ami köztettek van. Szóval mesélj – könyökölt az asztalra Lily és kíváncsian nézet a barátnőjére.

- Én sem kérdeztem rá mit csináltok Jamie-vel a hálószobátok magányába szóval te se tedd – vörösödött el Liz.

- Ha te nem – vont vállat Lily – Sirius mond, hogyan szuperáltok együtt? Kérdezte Lily a belépő Siriustól, aki éppen le akarta húzni a neki kikészített limonádét, de sugárban köpte ki a kérdést halván.

- Parancsolsz? Kérdezte Sirius rekedtes hangon és úgy meredt a gonosz vigyorú Lilyre, mintha minimum három fejet növesztett volna.

- Azt kérdeztem, hogy szuperáltok együtt?

- Lily te ittál? Kérdezte Sirius gyanakvóan – meg aztán mi közöd van mit és hogyan csinálunk a szobánkban. Mi sem vagyunk kíváncsiak a hálószobai tevékenységetekre – vörösödött Sirius.

- Én egy árva szóval sem mondtam, hogy arra lennék, kíváncsi mit csináltok az ágyban. Csak arra voltam kíváncsi, hogyan szuperáltok vagy is milyen kapcsolatban lenni. De hát rossz az, aki rosszra gondol – kuncogott fel Lily és figyelte, hogyan sötétül el a vendéglátóinak a tekintette.

Sirius felrázta a párnáját és a helyére dobta, majd bebújt az ágyba és összefonta a karjait a mellkasa előtt.

- Mondtál valamit Lilynek? Kérdezte Liztől, aki a fürdőszobában készülődött a lefekvéshez.

- Semmi olyan, ami miatt aggódnod kellene. Annyit mondtam, hogy jó el vagyunk és néha kitúrsz az ágyból.

- Miért mondtad ezt el? Ez magánügy semmi közük nem volt hozzá. Meg aztán ők sem mondták el mi zajlik a hálószobájuk sötétjében.

- A fejedben van sötétség Sirius. Ami pedig Jamie-t illeti, például mellette ezerszer több helyem lenne, mert pucsítva alszik, sőt Remus mellet is, mert összefonja az ujjait a mellkasán és nem dobja szét a végtagjait mintha az élete múlna rajta, mint te.

- Honnét tudod, hogyan alszik Holdsáp? Ráncolta a szemöldökét Sirius.

- Hány éve is ismerjük egymást Mancs? Hányszor aludatok nálunk? Még egy sátorban is aludtunk.

- Tényleg el is felejtettem – mondta halkan a férfi – más ugye nem mondtál?

- Nem – lépet vissza a fürdőszobába Liz – a magánügyem tabu még a legjobb barátnőm előtt is.

- Nagyon helyes. Nem szeretném, vissza hallani tőlük mi zajlik ide bent, még Ágas ránk töri az ajtót, ha megtudja. És ahogyan ismerem, képes megjeleni, mikor éppen igazán nem kellene.

- Nehm foghja nyuhgi – mondta Liz.

- Fogat mosol? Kérdezte Sirius érdeklődve.

- Nehm éphen fehdtehm a führdüht – szólt ki Liz dühösen.

- Vagy is igen – hagyta rá Sirius – még pár napig itthon leszek, de utána összeül a rend és minden bizonnyal pár napig nem látjuk egymást. Csinálhatnák valamit együtt.

- Holnap el kell mennem Londonba, eljöhetnél velem. Lépet ki a fürdőből Liz és fonni kezdte a haját – el kell intéznem pár dolgot.

- Rendben. Hová is megyünk?

- Alá kell írnom pár szerződést.

- Mit vettél? Kérdezte Sirius érdeklődve.

- Még a Hamillton féle örökség, meg pár amerikai üzletem miatt - legyintett Liz.

- Jól van. Utána?

- Nem tudom még. Aludjunk rá. Nevetett fel Liz –jó éjt drága – nyomot, egy csókot Siriusnak és lekapcsolta a villanyt.

- Én még nem vagyok ám álmos – szólalt meg Sirius és Liz lemerte fogadni, hogy mosolyog az álnoka.

Egy újabb cuki életképet olvashattatok kedvenc párosukkal a hortenzia bokorral, Lilyvel és egy félre értet beszélgetésről. Remélem tetszett nektek:)