Az ötödik tekergő avagy Elizabeth története

186 szösz

- Mi ez a hang? Dermedt meg James és Lily a nappali közepén.

- Csak Sirius énekelve fürdik – felelte mosolyogva Liz és átvette James kezéből Harryt, aki feléje nyújtogatta aprócska kezeit – hát, szia picim. Emily-t is lehozom ám hozzád, ha a keresztapád végzet a tollászkodással. Bizony ám – gügyögött a kisfiúnak Liz és megcsókolta a fiú arcát mire hangos kacagásba tört ki.

- Vele van? Kerekedett el Lily szeme – komolyan a kislánnyal fürdik?

- Elválaszthatatlanok. Mióta itthon van, Mancs minden pillanatát a kicsivel tölti és játszanak. Emily imádja az apját. Múltkor ki akartam hozni a Mózes kosárból, hogy Mancs nyugodtan lazuljon a kádban erre olyan hisztit csapott, hogy jelenthetne neki egy mandragóra. Forgatta a szemét Liz – most a kosárból figyeli az apja ökörködésit.

- Ez azért aranyos – lágyult el Lily hangja és leült a kanapéra, majd fülelni kezdett – egész jól megy neki a gyerek dalok. Sosem gondoltam volna, hogy Siriust hallani fogom az icike picike pókot.

- A klasszikusokat szereti a pici, de az apjával közösen imádják az AC/DC és most a Metallica a nyerő. De Ichabod dala az igaz altató neki. Mancs úgy nem is engedte el a barátomat, amíg fel nem énekelt vagy hat féle csicsika dalocskát.

- Kár, hogy nem ismertem meg személyesen a vámpírodat – nevetett fel Lily.

- Nem a vámpíron, ha nem a barátom- húzta el a száját Liz.

- Úgy hallottam, hogy Sirius nagyon nem kedveli, ami azt jelenti, hogy jóképű a szemtelenje.

- És ezt abból szűrted le, mert Mancs nem kedveli? Kérdezte hitetlenkedve Liz.

- A dokit sem kedvelte - Vonta fel a szemöldökét James és kivett a tálból egy diós süteményt.

- Ami azért érthető, hiszen nagyon, de nagyon jó képű Bastian – kuncogott fel Lily, mikor meglátta férje morcos ábrázatát – de ne aggódj, édeském én téged szeretlek, de vak még nem lettem. Amúgy mi van vele?

- Jól van. Gyakorta felhív minket, hogyan vagyunk és a múltkor meg is látogatott minket, hogy megnézze Emily-t, hogyan fejlődik. Azt mondta egészséges, mint a makk és hozott neki egy nagyon szép kis rongybabát, Siriusnak meg egy üveg Lángnyelv whisky-t Skóciából.

- Neked? Kérdezték egyszerre a süteményt majszoló párocska, mire Liz csak vállat vont.

- Pár könyvet Skóciából.

- Oh – húzták el a szájukat James és Lily és csalódottan vissza dőltek a kanapéra.

- Még is mit vártatok tőle? De most komolyan? Hördült fel Liz és Harry kezébe adta a cikesz formájú csörgőjét – a dokim.

- Valami lényegesebben kreatívabbat vártam tőle – sóhajtott fel James – Sirius könnyű elbűvölni egy üveg whiskey-vel.

- Nem csak a dokid, ha nem az egyik barátod is. Most komolyan pár vacak könyvet adott? Szánalom.

- Nagyon ritka könyveket adott, amit én sem tudtam beszerezni Lily. Összesen huszonhat ritka példánnyal lettem gazdagabb. Szóval igazán jó ajándékot hozott.

- Legalább el is tudod olvasni? Kérdezte James teli szájal.

- Némelyik kelta rúnákkal íródott és van ami ó-görögül van. De képzeljétek, van egy japán...

- Jó, jó – emelték fel egyszerre a kezüket a Potter házaspár rémülten.

- Értjük nagyon oda vagy értük. Mondta Lily.