Az ötödik tekergő avagy Elizabeth története

8 szösz

Liz elterült a füvön és élvezte a napsütést. A könyvtárban nem volt képes tanulni, mert folyton oda jöttek hozzá az évfolyam társai és zaklatták a kérdéseikkel. Így kijött a parkba és rekordidő alatt meg csinálta a dolgozatokat, amikkel el volt maradva.

- Lizbeth! Kiáltotta valaki a nevét és Liz kíváncsian felült ki keresi. – Lizbeth! Kiáltotta ismét a hang gazdája és Liz már sejtette ki lehet. Ismerősei és barátai közül csak hárman hívják így. Ekkor jelent meg James Potter lihegve kipirult arccal mögötte Sirius Blackel, aki köszönés nélkül a földre rogyott Liz mellé, majd elterült és csak lihegett.

- Miért nem válaszoltál, mikor hívtalak? Ült le James, Liz másik oldalára.

- Bocsika, de miért kerestettek?

- Csak ő, én nem. Engem elrángatott. Zihálta Sirius.

- Mary azt mondta volt egy vitátok Pitonnal. Igaz ez? Kérdezte James és a lány szemébe nézet, hogy észrevegye a hazugság legapróbb jelét is. Liznek sikoltani lett volna kedve nem akarta, hogy ők megtudják, mert tudta csak az alkalomra várnak, hogy bosszanthassák kedvenc mardekárosukat.

- Mary félre értette az egészet. Elestem a taláromba és Perselus fel akart segíteni, ennyi.

- Mary azt mondta ő lökött el téged, és hogy vitatkoztatok valamin.

- Beképzelte.

- Fura, hogy pont most esel el – szólat meg Sirius és a könyökére támaszkodva nézet fel a lányra – Mikor alig pár órája piszkáltuk Pipogyuszt. Micsoda egybe esés. Hogy lehet ez Lizbeth? Kérdezte gúnyosan a fiú.

- Véletlen egybe esés.

- Nah persze – horkant fel Sirius – Valld be, hogy bántott, mert sértette a fene nagy Mardekáros büszkeségét, hogy egy lány - aki történetesen Griffendéles- megvédte tőlünk. Mond azt, hogy ez nem így történt és békén hagyunk.

- Lizbeth bántott? Kérdezte aggódva James.

- Jamie kérlek – horgasztotta le a fejét Liz és James keze ökölbe szorult Sirius szeme ellenben felragyogott.

- Az a mocsok. Fújtatott James – Megvéded és így hálálja meg?

- Nem kellet volna piszkálnotok és elmondani neki az alkunkat. Fortyant fel Liz.

- Mi a francért véded azt a zsíros hajú genny ládát? Ragadta meg Liz vállát James.

- Mert Lily nagyon szereti és ő a barátnőm. Azt mondta Perselusnak nehéz élete van, mert az apja nagyon gonosz ember, és bántja. Egy gonosz mugli. Meg sajnáltam Jamie. Ti is folyton piszkáljátok gondoltam jó volna neki, ha itt legalább nem kellene úgy élnie, mint otthon. Csak meg sajnáltam – sírta el magát Liz. James Siriusra nézet, aki idő közben felült és valami féle sajnálat ült ki az arcára.

- Lizbeth Piton nem te vagy. Ő meg tudja védeni magát. Ezt te is nagyon jól tudod. Azért mert téged gyűlöl a nagybátyád és nagynénéd, az nem jelenti azt, hogy másokat is utálnak a rokonai. Piton apja mugli, ahogy mondtad és nem értheti meg milyen a mi világunk. Egy nagy süveg sárkány sza... ühm, ürülék a pasi.

- Az én anyukám is mugli még sem ver engem – kiáltotta Liz.

- Mert te anyukád más. Ő kedves és aranyos, de nem lehet mindenki az. Hidd el nekem Lizbeth, Perselus meg tudja oldani a gondjait és ne hidd azt, hogy egy ártatlan gyerek. Múltkor megátkozta Remust, aki háttal állt neki.

- Tényleg ő hol van? Törölgette a szemeit Liz.

- McGalagony professzor azt mondta haza kellet mennie, mert az anyukája nincs jól. Bár ő sem volt éppenséggel jó bőrben – kulcsolta össze a kezét James.

- Biztosan jobban lesz – paskolta meg Sirius Liz vállát – Ne aggódj mindenkiért, aki él és mozog vagy, ha nagyon muszáj, aggódj értünk – mosolygott a fiú.

- Nah persze, hogy aztán idegösszeomlást kapjak, mert ti nem tudok nyugton maradni – nevetett fel szipogva Liz.

- Azért nem vagyunk mi olyan rosszak – kacsintott a lányra James.

- Igaz – mosolyodott el a lány – Jók vagytok, hiszen itt vagytok.

- De ne híreszteld, nem tesz jót az hírnevünknek – nevetett fel kutya módra Sirius. – Na és ha már ezt megbeszéltük te is nevetgélsz, most hőslovagok módjára megtoroljuk a sérelmeidet. Állt fel Sirius, de Liz elkapta a kezét.

- Ne, kérlek. Nézet fel könyörgően a fiúra.

- Miért ne?

- Bántott téged Liz. Érintette meg a lány arcát James – Megríkatott.

- Tudom Jamie, de ne. Kérlek ne. James egy ideig nézte a lány, kérlelő arcát, majd Siriusra pillantott, akinek a kezét, Liz még nem engedte el, mintha a lány attól tartana, hogy Sirius azonnal elszalad, hogy megverje Pitont. Nem értette, de ahogyan rá nézet tudta, hogy most az egyszer talán el kéne tekintetnie a bosszútól.

- Rendben – állt fel James – De nem felejtünk, ha még egyszer bánt vagy rosszul nézd, rád nagyon megbánja. Nekem, olyan vagy, mintha a tesóm lennél, ha téged piszkálnak engem is. Na, már most mivel egyességet kötöttünk nem bántjuk csak akkor, ha ő kezdi, de karácsony után minden visszaáll. Nyújtotta Liz felé a kezét, a lány elfogadta és James gyengéden felhúzta.

- Rendben – bólintott Liz.

- Mi lenne, ha elmennék a konyhára roppant éhes vagyok. Csapot a hasára Sirius.

- Tudjátok hol a konyha? Lepődött meg Liz. James át karolta a vállánál. Sirius meg a vállára dobta Liz táskáját.

- Oh, Lizbeth ha tudnád, mi menyit tudunk. Nevetett fel James.