A tekergők idejében játszódó kis szöszök a saját karakteremmel a főszerepben.
Elizabeth egy aranyvérű apa és egy mugli anya egyetlen egy gyermeke. A híresebb aranyvérű családok már rég elfordultak tőlük, de ő nem foglalkozik velük. Élete boldog és f...
- Egy vámpír – sápadt el Reg, majd megtapogatta a nyakát és rémülten szinte rettegve futott át az agyán a legrosszabb. Liz az első pillanatban hagyta volna kétségek között, de a férfi olyan szánalmasan festett, hogy figyet hányva a régi idők tekergős csibészségére a fejét ingatva fordult volt barátja felé.
- Nem egészen Reg, Sharlotte dhampir az apja halandó volt. Nyugalom nem iszik vért legalábbis nem közvetlenül a gazdaestből.
- Olyan nem higiénikus –húzta el a száját Sharlotte és bele dobta a napernyőt és a szívó szálat a kristály pohárba. Regulus előrébb dőlt, hogy szemre vételezze a nő italát, majd elhúzta a száját, mikor megérezte a vér szagát. Hát ezt jelentette a forró csoki.
- Ez azért nem nyugtat meg teljesen. Mindjárt rosszul leszek - mondta halkan, mikor a dhampir szívni kezdte a szívó szálal a vért.
- Nem olyan rossz ám, mint aminek kinéz – mondta Liz és leült a nő mellé és elvette a poharát, ami Sharlotte készített ki.
- Ugye nem – suttogta rémülten Regulus, mire Liz harsányan felkacagott.
- Ez csak vörös bor - Kortyolt bele a borba a nő és lassan elmosolyodott – francia?
- Igen, gondoltam örülnél neki anyukád miatt. Bólogatott Sharlotte, majd visszatért a munkájához.
- És mondja kedves Sharlotte...
- A barátoknak Lotte, de neked csak Miss. Montgomery – mosolyodott el Sharlotte a férfira kivillantva a szemfogait.
- Hát akkor kedves Miss. Montgomery mondja hol a családja?
- Apám a muglik első nagy háborújában halt meg anyámmal együtt. A bátyáimat meg a te sötét nagyurad ölte meg, mikor nem akarták szolgálni. Engem már a születésem után elrejtettek így nagyon kevesen tudtak és tudnak a létezésemről. A varázslást is itthon tanultam a szüleimtől és a fivéreimtől.
- Őszintén sajnálom a veszteségeit. Mondta Regulus őszintén.
- Én nem. A halál az élet része és ők harcosok voltak és büszkén pusztultak. Dicsőséget hozva a családra. Egy nap én is így szeretnék meghalni, hogy a véreim büszkén mondhassák ki a nevemet – sóhajtott fel a nő.
- És mondja, akkor maga pálcakészítő? Próbálta terelni a szót a férfi.
- Pálcakészítő, kutató, feltaláló, okirat hamistó, bájital kotyvasztó éppen mi kell. Több lábbon élek Mr. Black.
- Hamilton, ha kérhetlek Lotte.
- Oh, igen Liza hiszen már halott.
- Tessék?
- Te már halott vagy – lelkesült fel Sharlotte – hamarosan elterjed a híre, hogy eltűntél, így hogy ne csorbuljon, a hírük azt fogják mondani meghaltál. Kész, vége, függöny és kanyec. Te már a múlté leszel az enyészeté a drága kukacoké.
- Jól van értettem. Milyen lesz a pálcám?
- Nem tudom. Ha elkészül, elmondom.
- Milyen fából készíti?
- Rezgő nyárfa – bökött a háta mögé a nő – Sue meghajolt, mikor elreptettelek alatta így ez lett a pálca alapanyagod.
- Sue a fa neve? Kerekedett el a férfi szeme, mire Sharlotte csókot röptet a fa felé.
- Bizony én ültettem, mikor csemete volt – sóhajtott fel nosztalgikusan a nő és Reg rá meredt a hatalmas fára, ami lehetett vagy ötven éves – van egy Liza nevű fám is. Egy cédrus.
- Gratulálok.
- Köszönöm.
- És mi lesz a magja a pálcámnak?
- Igazi különlegesség lesz igazán egyedül álló - kuncogott fel a nő – csak is azért lett ilyen, mert Liza rokona vagy máskülönben valami hitvány anyagot használtam volna, mert mást úgy sem érdemeltél volna – legyintett a nő undorodva és Regulus arcán megrándult egy izom.
- És mifélét?
- Az egyik hajszálamat – Húzta ki magát Sharlotte.
- Jaj, Lotte ez nagyon kedves és figyelmes tőled – hatódott meg Liz és a szívére tette a kezét csak Regulus ült félig tátott szájjal, mert neki más volt a véleménye.
Rövidebb szösz lett, mint az eddigiek de azért talán igy is tetszett nektek :) Lotte nagy kedvenc lett :3
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
