- Pontosan mi a szart csináltál azzal a lánnyal? Kérdezte Remus összefont karokkal Liz beteg ágya mellett – mikor meglát bármelyikünket ijedten elmenekül.
- Nagyon helyes - motyogta Liz.
- Mit tettél? Mit értet Sirius azon, hogy megszadiztad? Ráncolta a szemöldökét Remus, mire Liz csak vállat vont.
- Semmi olyat, ami rád tartozna.
- De Siriusnak elmondat - Villant meg Remus szeme - így gondolom, mint egy azon barátaid közül, aki mindig veled volt megérdemlem a teljes igazságot. Szóval halljam.
- Nem akarom... legalábbis nem most.
- Rendben, de erre még visszatérünk. Hagyta rá kissé ingerülten Remus.
- Jól van – bólintott Liz és leharapta a csoki békája fejét – kérsz?
- Nincs kedvem csokit enni – sóhajtott fel Remus és kezébe vette a kártyát, ami a lány ölébe volt - Chauncey Oldridge a sárkány himlő első áldozata. Hányszor van meg?
- Kétszer. Apustól* kaptam az elsőt, ezt meg anyustól**. Neked?
- Vagy négyszer – húzta el a száját Remus.
- James és Sirius azt mondták egyszer ők is helyet kapnak a csoki béka kártyák között.
- Valahogy fura lenne, ha egyszer kibontanám, az ő pofájuk nézne vissza rám. Nevetett fel Remus – de büszke is lennék.
- Én is. Remus, mond szerinted jó ötlet, hogy auroroknak állnak?
- Ezt nem tudhatom Lizbeth, de hiszek abban, hogy nyomott hagynak majd a világban és sokan emlékezni fognak rájuk. Ne aggódj, értük tudják, mit miért csinálnak.
- Jó –bólintott Liz.
- Sirius meggondolatlan, de nagyon jó varázsló. Így ne aggódj érte annyit.
- Nem tudom, miről beszélsz.
- Fáradt vagyok Lizbeth és nem akarok feleslegesen beszélni, mint anno Siriusnak. Nem vagyok vak és te sem vagy hülye. Már nagyon rég nem tekintesz rá úgy, mint egy barátra, és sőt tovább megyek te soha nem is tekintettél úgy rá. Ezt például Regulus is nagyon jól tudta.
- Amúgy betörtem Regulus orrát. Vágott Liz Remus szavába.
- Te voltál? Lepődött meg Remus – egek ezért támadt rád az a lány?
- Igen, de jól meg is járta mi az, hogy hátulról támad? Milyen ez már. Fújta fel az arcát Liz – de végül jól elláttam a baját... bár utána mardosott a bűntudat.
- Nagyon helyes. Legalább nem vagy lelketlen.
- Mindig számíthatok a megnyugtató szavaidra – húzta el a száját Liz, mire Remus csak egy fél mosollyal vállat vont.
- Csak azt mondom, amit gondolok. De ne tereld a témát.
- Nincs itt téma Remus. Mordult fel dühösen Liz.
- Legyen, de erre is vissza fogunk térni csak, hogy tudd – vette ki Liz kezéből az olvadó csoki békát Remus – én nem vagyok olyan, mint Ágas és Tapmancs.
- Tudom és ez a legbosszantóbb tulajdonságot –forgatta a szemeit Liz.
* Keresztapja
** Keresztanyja
Nem olyan nagy, de azért egy szösz. És mivel az utóbbi időben Remust hiányolták kapott egy teljes szöszt Liz-zel ;)
VOCÊ ESTÁ LENDO
Az ötödik tekergő avagy Elizabeth története
FanficA tekergők idejében játszódó kis szöszök a saját karakteremmel a főszerepben. Elizabeth egy aranyvérű apa és egy mugli anya egyetlen egy gyermeke. A híresebb aranyvérű családok már rég elfordultak tőlük, de ő nem foglalkozik velük. Élete boldog és f...
