Az ötödik tekergő avagy Elizabeth története

102 szösz

1978 augusztusa Valahol Lake District környékén

Liz belökte a csípőjével a bejárati ajtót és bearaszolt a csomagjaival az előtérbe, majd ledobta őket. Fáradtan fordult vissza a kocsijához és elsápadt a sok dobozok láttán, amit Sirius módszeresen pakolt ki.

- Nem rossz ez a kocsi, de a seprűt jobban szeretem.

- Azt tudom, de ha lehetne, ne repkedj esztelenül. Lehet nem lesz, olyan szerencsétek, mint a múltkor. Halálfalók üldöztek benneteket, majd a rendőrök, akikre a frászt hoztátok. Szóval semmi magán akció Jamie-vel vagy esküszöm, kint versz tábort a hortenzia bokrok tövében.

- Nyugi szívem – emelte fel a kezeit Sirius nevetve – olyan vagyok, aki keresi a bajt?

- Igen, olyannak tűnsz - Tette csípőre a kezeit Liz – most szépen behozod a cuccokat – fordult meg a nő és besietett a házba.

- A francokat cipelem – intett a pálcájával, mire a dobozok és a zsákok egymás után liba sorba bereppentek a házba – aranyom mi lesz a kaja? Kurjantotta Sirius és a kezét dörzsölve Liz után ment a konyhába – a múltkor megígérted azt a ragus cuccot.

- Bourguignon a neve.

- Nem tök mindegy? Kaja aztán kész. Akkor az lesz? Kérdezte reménykedve a férfi és várta a nő válaszát.

- Igen és francia hagyma leves.

- Desszert?

- Van, csoki az egyik dobozban keresd meg. Horkant fel Liz és intett a pálcával mire a nappaliba felsorakozott dobozokból kirepültek a holmik és meg keresték a maguk helyét. Még röptében kapta el az egyik edényét Liz és a tűzhelyre tette – kérlek meny fel az emeletre és figyeld, hogy minden a helyére megy. Bal oldalt van a szobánk, és ha már ott vagy rendezd el a szekrényedet szépen.

- Okés – indult el fütyörészve Sirius – megyek is a szobánkba – énekelte.

- Bolond – ingatta a fejét Liz és mosolyogva csomagolta ki a húst.

Sirius félre billentette a fejét abban a reményben, hogy a neki szánt szekrény rész nagyobb lesz. De nem lett az. Azt mindig is tudta, hogy Liz megvesz a mugli divatért különösen a magas sarkúkért, de arra nem gondolt, hogy egy egész szekrényt ki tesz a mániája. Veszélyes cipők voltak vette le az egyiket és megnézte a sarkát és nem tudta felfogni, hogyan képes azon a pálcikán menni. A nő ruhái szép sorban aggták magukat a vállfára a színskála, anyag és fazon szerint. Sirius felsóhajtott és a fejét ingatva leült az ágyra és megvárta amíg a szoba elrendezi saját magát Liz precíz irányítása alatt.

- Válasz magadnak oldalt! Kiáltott fel Liz a konyhából és Sirius hanyagul a számára szimpatikus részre dobta a mellényét jelezvén ő kijelölte a teratoriumát az ágyon.

- Meg van! Mond neked mindig ennyi cipőd volt? Kérdezte Sirius és ahogyan számított rá Liz nem válaszolt. Végül az utolsó könyv is befurakodott a helyére és az emeleten rend lett. Sirius végig nézte a szekrényben keletkezet kis helyét szerény kis holmiját nézve, de valami meg magyarázhatatlan okból boldog volt, ahogyan nézte a cipőjét, ami Lizé mellett volt.

- Haza értem – mondta halkan maga elé.

Elküzdött a felnőtt kor és Lizék élete is. Sirius a legapróbb dolog miatt a legboldogabb és lesznek majd nagyon kis aranyos jeleneteik ;) Remélem tetszett nektek ez a kis szösz.