Az ötödik tekergő avagy Elizabeth története

59 szösz

James és Sirius már ösvény jártak a nappaliban és Mrs. Potter is percenként ki-ki tekintett az ablakon. De senkit sem látott a ház felé jönni.

- Hol lehetnek? Túrt a kusza hajába idegesen James.

- Nyugodj meg kisfiam – szólt csendesen Mrs. Potter, de idegesen tördelte az ujjait.

- De már olyan rég elmentek. Valami baj történt... Sirius be sem fejezte a mondatát mikor hatalmas robajjal ki csapódott a bejárati ajtó és Mr. Potter jött be rajta ölében Lizel.

- Charlus! Sikoltott fel a nő – mi történt vele?

- Elkapták. Tette le a kanapéra Lizt a férfi. Mr. Potter rendezet külseje, most gyűrt volt és vihart vert mintha éveket harcolt volna a sötétben.

- Miért nem vitted a Mungo-ba? Rivallt rá a felesége Mr. Pottere.

- Nem – csattant a férfi hangja – itthon fogjuk ápolni, ide hívtam az egyik barátomat.

- Apa mi történt?

- Crucio-t kapott nem is egyet és még kitudja mit.

- Az apja testvérei voltak? Kérdezte Sirius – ugye elkapták őket?

- Igen, Mordon most viszi őket Azkabanba remélem, ott rohadnak meg – sziszegte a férfi gyűlölettel égő szemekkel.

- Charlus vigyük a szobájába.

- Igazad van.

- Hová mész? – kiáltotta el magát Mrs. Potter a földszinten. Liz, James és Sirius felkapták a fejüket a kártyázásból az asszony hangjára.

- Mi történik? Fordult az ajtó felé James

- Mintha valaki rohanna fel a lépcsőn – mondta teli szájjal Sirius és letette az ágyra a kártyát.

- De ki? Kérdezte Liz. Ekkor az ajtó kicsapódott és Regulus állt zihálva. Haja szanaszét állt, mintha egy tornádóból ugrott volna elő és arca aggodalomtól volt terhes.

- Liz jól vagy? Most hallottam mi történt.

- Te hogy kerülsz ide? Kérdezte Sirius.

- Sipor hozott ide – rohant az ágyhoz és arrébb lökve a fiúkat és aggódva hajolt Lizhez – nem esett nagy bajod ugye? Mérte végig a lányt a fiú.

- Túléltem, nem kell aggódnod. Anyukád dühös lesz, ha megtudja, hogy itt vagy.

- Nem érdekel. Ők úgy is elmentek a bácsikákhoz nem egy hamar jönnek vissza.

- És téged nem vittek? Kulcsolta össze a kezét Sirius.

- Tanulásra hivatkoztam.

- Irhatál volna. Elmondtuk volna, mi van Lizbethel.

- Látni akartam Potter – csattant fel Regulus.

- Nyugalom van fiúk – szólalt meg Mrs. Potter az ajtóban – Liznek nem segít, ha vitatkoztok.

- Anya Reg... kezdett bele James, de anyja rendre utasító pillantását látva inkább elhallgatott.

- Regulus sajnos szólnom kell anyukádnak, hogy itt vagy. Ne hogy keressen és aggódjon érted.

- Ne kérem. Ha elmondja Siport meg büntetik. Inkább megyek. Láttni akartam Lizt, hogy van – fordult lány felé mosolyogva a fiú – de látom a híresztelések ellenére jól van. Mrs. Potter felsóhajtott és fejét ingatva össze kulcsolta a kezét.

- Rendben, nem szólok.

- A vonaton találkozunk, de addig is írok majd neked és azt szeretném, hogy te is – hajolt oda Lizhez Reg és hosszan megölelte.

- Rendben.

- Fiúk – bólintott Reg Jamesék felé, majd kisétált az ajtón.

- Milyen nyálas kis görcs – húzta el a száját James.

- Hogy mondhatsz ilyet – vágta kupán a lány a fiút.

- De vörös lett az arcod – nevetett fel Sirius – csak nem tetszik az öcsém?

- KIFELÉ!!!

Remélem tetszett nektek a kis szösz :) Végre jó idő van és kicsit meg jött az ihlet minden történetemhez és ha minden jól megy hozok sokakról képet ;)