A tekergők idejében játszódó kis szöszök a saját karakteremmel a főszerepben.
Elizabeth egy aranyvérű apa és egy mugli anya egyetlen egy gyermeke. A híresebb aranyvérű családok már rég elfordultak tőlük, de ő nem foglalkozik velük. Élete boldog és f...
Napok teltek el és Siriusék nem adtak életjelet és ez már kis híján Lizt az őrületbe kergette. A kósza hírek, amiket hallott nyugtalanítóak voltak. Egész nap idegesen járkált és a munkájára sem tudott oda figyelni pedig felhalmozódott. Minden éjjel maga előtt látta az üveges szemű Siriust, Jamest, Lilyt és Remust. Már azon volt, hogy utánuk megy és megkeresi mindegyiket, hogy pofán gyűrje az őszeset az álmatlan aggódásoktól terhes éjszakákért, mikor meg halotta a jól ismerte pukkanást. Valaki az udvarra hoppanált. Sietve rohant ki, de a sötétben nem látott mást csak egy alakot, aki pár lépés után a földre rogyott.
- Sirius! Kiáltott fel a nő és oda rohant a szíve hevesen dobogott, mikor letérdelt a férfi mellé, hogy megfordítsa. A pálcája fényében látta, hogy a földön fekvő ezernyi sebből vérzik és ez megrémítette. Kétségbe esve fordította a hátára a férfit és majd nem felsikoltott dühében, mikor felismerte benne a sógorát.
- Nekem is van szemem Hopi – fortyant fel a nő, majd pofozgatni kezdte Regulust – Reg! Hallasz? A férfi gyengén résnyire nyitotta a szemét – nagyszerű.
- Liz – suttogta – én... én nem...
- Hogy jutottál ide? A házon Fidelius bűbáj van? Mond, tudja más is? Ragadta meg durván Liz a férfi mellényét, ami csupa víz és vér volt.
- Nem. Ki lestem, mikor Sirius... átadta Potternek az új címet.
- Hogy?
- Animágus vagyok. Holló alakom van. Liz én nem... - könnyezte a férfi – nem akarok meghalni.
- Nem is fogsz. Legalább is nem most.
- Úrnőm szólunk az auror-oknak? Kérdezte a házi manó és már indult volna el, mikor Liz megragadta a karját.
- Nem és te sem szólhatsz semmi módon. Segíts, vigyük le a pincébe.
- Liz... suttogta Regulus, majd megadta magát a kegyes sötétségnek.
- Elájult – állapította meg Hopi, majd Liz-re nézet – miért nem akar szólni a férjének?
- Mert ő nem adná meg a lehetőséget, hogy kifaggassam és a többi auror sem. Nekem válaszok kellenek és csak is én tudom, kiszedi Reg-ből senki más. A pincében jó helyen lesz, ott nem talál rá senki sem.
- A titkos szobába rejti el? De nem gondolja, hogy az Úr megtalálja?
- Sirius? Utálja a pincéket, mert a Mardekára emlékezteti és most, hogy Reg ott lesz, viccesen ironikussá válik az egész hisztije. A titkos szobáról meg nem is tudd és nem is szerezhet tudomást róla Hopi - Intett a pálcájával Liz, mire Regulus elalélt teste a magasba lendült és elindult a ház felé.
Mikor Regulus felébredt Lizt látta meg először, majd a rá szegeződő pálcát.
- Liz – suttogta rekedten Regulus, mire a nő csak felvonta a szemöldökét - meg tudom magyarázni.
- Várom a kimerítő magyarázkodásodat arról, miért én hozzám jöttél, mikor annyi haverod van más körökben. Mond miért voltál merő egy vér? Miért festettél úgy, mint aki majd nem szétmarcangoltak?
- Meg akartak ölni a hullák a tóban, de nem akartam meghalni. Látni akartalak titeket.
- Miért akartak a hullák megölni? Inferiusok?
- Igen. Elárultam a Nagyurat és nem hiszem, hogy szeretettel fogadnának a haverjaim azok után, amit tettem – mosolyodott el a férfi.
- Hogy árultad el?
- Kicseleztem a halált.
- Hogy érted ezt?
- Egy barlangba rejtetett el valamit és én kicseréltem. Legyőzhetőbbé vált most már remélhetőleg.
- Értem. Mond miért én hozzám jöttél?
- Látni akartalak, már mondtam... várj te Veritas-szérumot itattál meg velem? Ráncolta a szemöldökét, majd a kezeire nézet, amin aranyló bilincsek voltak – te megkötő átkot szórtál rám? Mondta hitellenkedő felháborodással Regulus.
- Ahhoz képest jól ellenállsz neki, mert nem beszélsz úgy, ahogyan elvártam volna. De idővel mindent kiszedek belőled, és ha kell Lily segítségét is kérem, hogy erősebb főzetett tudjak beléd önteni. Bár annyi biztos, hogy nem akarsz rosszat. Intett a pálcájával Liz, mire a kötelek eltűntek.
- Honnan veszed?
- Mortimer McRoss-tól. Elmondta, hogy csak engem akartál védeni. Kihallgatott egy beszélgetést két haverod között.
- Nem a haverjaim – mordult fel Reg, majd hirtelen a nőre nézet - Van egy fia Mort-nak Murdock hívják, de Bellatrix elvitte nem értem oda időben. Kerestem, de nem találtam meg.
- Ő érte már nem kell aggódnod, már jó helyen van. Biztonságba vittem.
- Ennek örülök és annak is, hogy már tudod, miért lettem halálfaló.
- Lehet, hogy tisztáztad magad, de nem bízok meg benned és nem is maradhatsz.
- Meg fognak találni rajtam a jel így érthető, hogy elküldesz.
- Ne aggódj, arra már van egy öltettem ám nagyon fájdalmas lesz.
- Fájdalom árán kaptam úgy helyes fájjon is mikor eltűnik.
- Oh, félre érted – ingatta a fejét a nő – lehetne fájdalom mentesen is, de akkor hol marad az elég tétel? Mondta sötéten Liz és felállt az ágy széléről és elindult az ajtó felé.
- Örömmel vállalom így is, mert tudom, hogy nagy fájdalmat okoztam - mondta Regulus halkan és figyelte, ahogyan a nő fel rántja az ajtót majd hangosan becsapta maga mögött.
Gondoltam felrakom a következő szöszt, mert pont kész lettem a rajzzal és a szöszel is :) remélem tetszett nektek mind kettő. Bevallom a legjobban a rajzra vagyok a legbüszkébb. :)
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
