174 szösz

985 67 23
                                    

Zorro besétált a gyerek szobába és leült a küszöbre onnan figyelte a gazdáit, akik éppen egymás előtt álltak és a változatosság kedvéért veszekedtek. Szerette őket a hangoskodásuk ellenére is. Kötődött hozzájuk, ám bosszantani meg még jobban legalábbis a Siriusnak nevezet bolha tenyészettet, aki a gazdasszonyának valamiféle alárendeltje volt úgy nevezett férje. Nem értette néha őket pedig ő aztán sok mindent át élt. Kilenc életéből már elfogyasztott négyet... vagy talán ötöt... már maga sem tudja mennyit meg ki számolja. Annyi biztos, hogy ennyire fura családot, amit ők alkottak még nem látott. Veszekedtek, fújtak egymásra, majd összeborulva nevetek. Főleg azóta, mióta gazdasszonya az utódját várja pocakjában. Mindenki türelmetlenül várta még ő maga is, hiszen minden körülötte forgott. Kíváncsi volt arra, hogy a sarj mennyire fog hasonlítani a bosszantó nemzőjére illetve édesanyjára. Bár meglátása szerint jobb lenne, ha egyikre se. Bosszúsan ugrott el a ki siető bolhazsák elől, majd a gazdasszonya is kis híján megtiporta. Indulatok megint, mikor valami tört a falon. Szegény páfrány béke poraira sétált el komótosan a virág maradványai mellett és ledöcögött a lépcsőn. Gazdasszonyát az ajtóban találta meg és szomorúan nézte a távolodó bolhazsákot.

- El kellett mennie a Rend miatt – mondta maga elé Liz – csak ketten maradtunk Zorro. Mosolyodott el a nő és befordult a házba, majd egy intésére az ajtó becsukódott és zárak kattantak – ide jössz? Kérdezte, mikor leült a kanapéra és Zorro oda döcögve gazdasszonya mellé telepedett. Akár milyenek is voltak szerette őket, de annyi biztos, hogy mintát vág a bolhazsák lábbába, ha haza tolja a pofáját.


Rövid lett, sajnálom. De gondoltam Zorro szemszögéből is nézhetünk egy  szöszt ha rövidke is. Remélem tetszett nektek :)

Az ötödik tekergő avagy Elizabeth történeteOnde histórias criam vida. Descubra agora