Az ötödik tekergő avagy Elizabeth története

138 szösz

- Ti hülyék vagytok – mondta Liz kegyetlenül és nem is figyelt James méltatlankodó horkantásával sem csak ki öntötte magának a teát és a pultra tette – nem is kicsit. Nem akarom hinni, hogy ezt hallom tőletek, mikor végre valahára haza esz benneteket a fene.

- Most komolyan mondtam Lizbeth. Sóhajtott fel James és komolyan nézet a nő szemébe, aki csak felvonta a szemöldökét és bele kortyolt a teájába.

- Ti mondanyian rémeket láttok, még hogy Remus lenne a tégla. Ekkora nagy ökörséget még nem hallottam tőletek pedig már mondtatok sok eget rengető hülyeséget az évek alatt. De töled Lily nem vártam volna, hogy ezek a mamlaszokkal értesz egyet – ingatta a fejét Liz csalódottan, mire Lily halványan elpirult zavarában.

- Te túlságosan is elfogult vagy vele drágám, mert testvérként szereted.

- Ha áruló lenne, hidd el nekem szívem tudnám már és testvér ide vagy oda már a kezetekre adtam volna. Ám mivel Remus jó fiú nem kell semmit sem tennem.

- Bells...

- Ennyire kerestek egy téglát én tudnék nektek ajánlani kapásból egyet.

- Kit? Kérdezte James morogva.

- Peter. Szerintem a ti kis Peter barátotok előbb lesz áruló, ha már nem az, mint Remus. Szóval szaglászatok az ő háza tájékán.

- Te soha sem szeretted Petert - Húzta el a száját James – de most komolyan Peter, mint áruló? Már az is csoda, hogy le tudott vizsgázni.

- És még ti tartjátok magatokat jó aurornak? Így alá becsülni valakit egyelő az öngyilkossággal. Ne feledjétek mindig az gyanús, aki nem gyanús. Peter ezt kihasználhatja és előnyére kovácsolhatja azt a tényt, hogy ti és a rend összes tagja Dumbeldore-al együtt nem tartjátok képesnek, sőt elég eszesnek, hogy annak a kígyónak a kémje legyen.

- Még te is lehetsz tégla ezek szerint? Kérdezte Lily fél mosollyal az arcán és össze nézve a két férfival, aki olyan időtlenül vigyorogtak, hogy Liz legszívesebben meg átkozta volna őket.

- Ti nem vesztek komolyan mi? Hogy Salazar verne meg, mind a hámotokat. Lássátok, meg egy nap kiderül, hogy nekem volt igazam, de addig is az a kis patkány messze kerülje el a birtokaimat vagy macska eledel lesz, belőle azt garantálhatom. Én nem bízok abban a kis görcsben ellenben Remusra még az életemet is rá bíznám – csapott az asztalra Liz dühösen, mire kiborult a teája.

- Nyugodj meg Bells – csitítgatta Sirius kedvesen a feleségét.

- Nem nyugszom Mancs, mert nem nézem és hallgatom azt, hogyan gyanúsítjátok meg szegény Remust – fortyant fel Liz és elrohant mellettük a dolgozó szobája felé és jó hangosan becsapta maga mögött az ajtót.

- Mondtam én, hogy így fog reagálni – sóhajtott fel Lily és egyetlen egy pálcaintéssel eltüntette a kiömlött teát a pultról.

Kezdődnek a bonyodalmak :( és a rossz dolgok. De remélem ettől függetlenül tetszett nektek a szösz.